A reformkor vívmányai sem kaptak volna erőre, ha az élet minden területén nem bontogatja szárnyait a szabadság – hangsúlyozta Ivanics Ferenc, aki külön fejezetet szentelt beszédében a nevelés jelentőségére, illetve az iskolák megalapítására.
Csorna önkormányzata március 14-én tartotta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepséget a Petőfi-szobornál. Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke ünnepi beszédével elsősorban a szép számmal felsorakozott fiatalságot szólította meg.
– Évről évre összejövünk, hogy megünnepeljük március 15-ét, ezért nem mindig könnyű meglátni, hogy mi az új benne. A mögöttünk hagyott 169 év sokféle módot adott az ünneplésre. De mit is ünneplünk? Azt , hogy a magyar nemzet hosszú évszázadok után kezdte felemelni a fejét. Hogy a reformkor vívmányait egyetlen egy nap alatt keresztülvitték. Persze sok minden kellett ehhez. Kellett az, hogy az európai forradalmak is meginduljanak, és rájöjjenek a magyarországi főrendek is, hogy változtatni kell – mondta a szónok, aki beszédében felvillantotta az ipari forradalom vívmányait, melyek számos változást idéztek elő akkoriban.
– A földművességből már a gyárak, az üzemek felé terelődtek az emberek. Ez azt jelenti, hogy minden téren megváltozott az élet. A francia felvilágosodás eszméi is újat hoztak az országba. Széchényi Ferencről és Széchenyi Istvánról mindenki tudja, hogy mennyit és mit tettek Magyarországért – hangzott a megemlékezésen.
«A nevelés teszi az embert, és az ember a hazát» – Ivanics Ferenc Brunszvik Teréztől, a magyarországi óvodák megalapítójától idézett. Hozzátéve: Az élet egyik fontos területe volt a nevelés, amely akkoriban kezdte bontogatni szárnyait: iskolák ugyan voltak, de oda nem mindenki járhatott.
– A hat-nyolc éves gyerekeknek még nem kellett iskolába járni. Jó lehetett? Igen!? És ki az, aki helyette most a szántóföldön szeretne dolgozni? Ugye jobb az iskola? – hangzott a diákoknak szánt kérdés.
– A 19. század elején kezdték egyre több helyen említeni: bizony, a gyerekeket nevelni kellene, mert akkor sokkal hamarább megtalálják a helyüket az életben. Iskolába leginkább azok jártak, akik a papi pályára készültek, továbbá akik a termelésben és a kereskedelemben láttak lehetőséget. Akkoriban televízió, rádió és telefon sem volt, és könyvet is ritkábban olvastak az emberek, tehát nagy részük analfabéta volt.
– A bécsi forradalom hatására az ifjak nálunk is fellelkesültek. Az országgyűlésben szép beszédek hangzanak el, de a szép beszéd csak beszéd és nem tett – így jellemezte Petőfi az akkor történteket, ami után felgyorsultak a márciusi események. A Pilvax kávéházban felolvasták a 12. pontot, majd Petőfi elmondta a Nemzeti dalt. Elindultak a fiatalok, akikhez minden állomáson egyre többen csatlakoztak. Az Egyetem téren több ezresre duzzad t a tömeg.
Ivanics Ferenc 1848/49-et a bátorság és a becsület küzdelmének nevezte. Egy olyan nép harcának, amelyik megmutatta, hogy képes a saját lábára állni.
– Évszázadokon keresztül bebizonyítottuk – néhány kisiklástól eltekintve –, hogy becsületes nép vagyunk, amely a keresztény gyökereken keresztül, évezreden át szolgálta hazáját, Európát, és az egész világot. Legyünk büszkék arra, amit eleink tettek. Bárhol, bármikor álljunk ki bátran, és vállaljuk magyarságunkat! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta szónoklatát a megyei közgyűlés alelnöke.
A megemlékezésen közreműködtek a Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai. Az ünnepi beszédet követően az egyházak képviselői, a képviselő-testület tagjai, a rendészeti szervek vezetői, a településen működő intézmények, üzemek, gazdasági egységek, cégek vezetői, a helyi iskolák tanulói és tanárai, a pártok és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat a Petőfi téri szobor a talapzatánál.
Beküldés dátuma: 2017. 03. 20.A csornai Csukás végzős tanulóinak nem kell azon aggódniuk, hogy hol fognak elhelyezkedni, mert mire befejezik az iskolát, már mindenkinek van munkahelye, sőt a cégek és vállalkozások folyamatosan keresik a jól képzett, kezdő szakembereket.
A csornai Csukás végzős tanulóinak nem kell azon aggódniuk, hogy hol fognak elhelyezkedni, mert mire befejezik az iskolát, már mindenkinek van munkahelye, sőt a cégek és vállalkozások folyamatosan keresik a jól képzett, kezdő szakembereket.
– Nagyon jó érzés volt, amikor az intézmény előtti terület megtelt emberekkel, gyerekekkel, akik vidáman szórakoztak – mondta Rácz Árpádné Beledi Egyesített Szociális Központ idei gyermeknapjáról, amit eredetileg a pünkösdi fesztivállal egy időben szerettek volna megtartani, de a zsúfoltság, a programok torlódása miatt előrehozták egy héttel.
Csitei Gábor büszkén beszélt arról, hogy több olyan tapasztalt táncosuk van, aki öt-hat éves korában kezdte náluk a néptánctanulást és azóta is a felnőtt csapatot erősíti.
Ha elkészül valahol az úttest és kerékpárút, a helyzet is úgy kívánja, hogy a járdát is rendbe tegyék – nyilatkozta Major Jenő a Rábaközi Televíziónak.
A Beledi Delta Testépítő Klub tagsága egyfajta íratlan szabályként fogalmazta meg, hogy már az elejétől fogva régi ismerősként fogadják a hozzájuk betérő sportolókat, legyen az teljesen kezdő vagy profi.