"Az iskolában jól figyelek, ha kérdeznek, megfelelek"

A csornai Széchenyi húsz kisdiákból álló 1/a osztálya iskolaotthonos formában működik. Árpásiné Brósz Márta sokat beszélgetett az óvónőkkel, hogy minél alaposabban megismerje a kis elsősöket. Eleinte olyan tevékenységgel foglalkoztak, amelyek a gyerekeknek többnyire örömet okoznak: sokat játszottak, színeztek, kidíszítették órarendjüket, mesét hallgattak és mondókát tanultak. A nebulók az épületben már eligazodnak. A pedagógusok ebéd után csendes pihenőt iktattak be a kicsiknek, mert ők eleinte fáradékonyabbak. – Úgy látom, a tanulóknak nem okozott problémát, hogy több óvodából és csoportból érkeztek, nagyon hamar megtalálták egymással a közös hangot. Árpásiné Brósz Mártának megnyugvást jelent, hogy a szülők szerint nagyon jól érzik magukat a gyerekek. A tanítónő nem tartja szükségesnek a nebulók otthoni készülését, fontosabbnak tartja, hogy másnap frissen érkezzenek az iskolába. – Nagyon jó a suli, és azt szeretem a legjobban, amikor lemegyünk az udvarra, de ha esik az eső, itt fenn tudunk játszani – mesélte elragadtatottan Barcza Réka. Németh Dominiknak szintén az tetszik a legjobban, amikor a szabadban lehet, majd említést tett a testnevelési és matematikaóráról. Dominik még tanárait is megnevettette, amikor felvételünk készítésekor azzal az óhajjal állt elő, hogy sok, nehéz feladat legyen.
Hanzmann Károlyné úgy gondolja, hogy a huszonkét fős 1/b-ben ideális a lányok és fiúk aránya. A tanulók nagyon érdeklődőek, és rendben találta a felszerelésüket. – Jó lehetőségekkel indulhatnak el az iskolában. Reméljük, hogy a kezdeti lelkesedés az egész tanév során kitart. Úgy tűnik, jó kis csapat verbuválódott itt össze – közölte a pedagógus. A tantárgyi követelmények teljesítése mellett a nevelőnek az a célja, hogy ugyanilyen udvarias, intelligens gyerekek maradjanak év végére is. Tanítójuk nem lát különbséget a számok és a betűk megszerettetésében, mert tapasztalata alapján, eleinte mindegyiket egyformán kedvelik a kicsik. Csigó Kristóf örül újdonsült barátainak. A tanulás annyira nem nyerte el a tetszését, és főleg a színezés helyett csinálna inkább mást, de a nyolc év során ezt is megszokhatja. Józsa Csenge alig várta, hogy megismerje a számok és a betűk világát, s szintén boldog a nemrég szerzett ismerősei miatt.

–  Ebbe az osztályba az óvó nénik és a szülők úgy látszik, csupa ügyes gyereket küldtek – mondta Sándor Istvánné, az 1/c-sek tanító nénije. Hozzátette: kolléganőivel igyekeznek a nebulók várakozásának eleget tenni. Miután megismerkedtek, kipróbálták a taneszközöket, majd a gyerekek szokásait figyelembe véve összeállították a napirendet. A tanulás mellett döntő szerepe van a játéknak – közölte a pedagógus. Céljaik közt szerepel a kirándulás, a természet megszerettetése, az egészséges életmódra neveléshez pedig a szülők közreműködésére is számítanak. – Az a jó az iskolában, hogy megismerkedhetünk újabb dolgokkal, és találkozhatunk az ovis társakkal, de további barátaink is lesznek, akikkel a szünetben is játszhatunk. Ismerem a tanító néniket, mert a nővérem is idejárt – mondta angyali hangján Véber Anna Margaréta.
Öt településről érkeznek a diákok az 1/d-be: a döriek és a pásztoriak iskolabusszal, a többiek pedig egyénenként, szülői kísérettel jönnek. Dombos Dénesné szerint az óvónőkkel való folyamatos kapcsolattartásnak is köszönhető, hogy zökkenőmentesen indult a tanév. Ebéd után sort kerítenek a játékra és a pihenésre, de választhatnak a szakkörök közül is. – Fokozottan figyelünk arra, hogy minél érdekesebb, izgalmasabb feladatokat adjunk a diákoknak. Remélhetőleg, a későbbiek során jó eredményekről számolhatunk be az 1/d osztályban – egészítette ki mondanivalóját a pedagógus. Simon Attila egyelőre nem bánja, hogy sokat kell tanulni, de rögtön hozzátette: szeretek focizni is. További pozitívum, hogy kedves a tanító néni és sok barát veszi körül. A számokat szintén kedveli, amelyek közül a tízes a legszimpatikusabb neki. Domonkos Laura sokoldalú, mert az éneket és a matekot is szereti, továbbá szívesen rajzol, játszik az udvaron.