Beszélgetőpartnerünk megjegyezte: ha bő lére eresztené az ifjúsági szervezetben betöltött szerepének taglalását, akkor a teljes műsoridő sem lenne elég, ezért valamilyen szinten leszűkíti a történetet. Kezdte a ‘70-es évek elejével, amit címszavakban így lehetne összefoglalni: “legatyásodott” helyiségek, ezek rendbehozatala érdekében végzett sok-sok társadalmi munka, rendezvények szervezése, tizenévesek aktív részvétele a közéletben. A járási KISZ-vezetők féléves budapesti, majd egyéves moszkvai kiküldetéssel jutalmazták ismerősünk buzgalmát. - Nagy élmény volt Moszkvában, ahol valamennyi földrészről érkezett, 167 ország kultúráinak képviselőivel találkozhattunk. A különböző bőrszínű, nemzetiségű, vallású emberekkel nap mint nap kapcsolatba kerülni, bulizni, focizni, óriási élmény volt - mesélte az interjúalany, akit miután hazaérkezett, megválasztották járási KISZ-titkárnak. Miután megszűntek a falvakat, városokat is magában foglaló nagyobb közigazgatási területi egységek, összevonták az ifjúsági szervezeteket, és a titkár feladata még tovább bővült: a korábbi több mint ötven községhez hozzáadódtak a városi intézmények és csoportok. Jó érzés visszagondolni azokra a bágyogszováti ifjúsági napokra, sportprogramokra, melyek nemcsak a volt járás,
de a megye többi településéről is vonzották a résztvevőket - hangzott az interjúban. Torma József egészen 1988-ig ellátta a felügyeleti és szervezési feladatokat. - Ilyen értelemben vége szakadt az ifjúsági pályafutásomnak, de nem szakadtam el a fiataloktól - tette hozzá a volt KISZ-es vezető. Nézete szerint nem azon van a fő hangsúly, hogy milyen módon foglalkozunk az ifjabb nemzedékkel, hiszen ennek is rengeteg változata van, amit viszont nagyon hiányol, az a következő: generációk nőnek fel közösségi élmény nélkül a rendszerváltás óta.
Ha Torma Józsefnek jól esik visszagondolnia a KISZ-es időkre, akkor ez különösen érvényes a sport területén végzett tevékenységére. Kisebbfajta népvándorlás indult meg a környéken, amikor kézilabdásai játszottak. A ‘80-as évek elején tíz év kihagyás után alakult újjá a bágyogszováti kézilabda szakosztály, melynek tagjai a járásiból a megyeibe, onnét pedig az NB-II-be küzdötték fel magukat. A lányok öt éven át szerepeltek a tabellán, a negyedik évadban pedig óriási meglepetésre megnyerték a bajnokságot, nagy dicsőséget szerezve ezzel Torma József egy időre kivonta magát a közéletből, s információnkat megerősítve elmondta: mindenkinek eljön az a pont az életében, amikor elege lesz. Nála ez a periódus nem tartott sokáig, mert ismerőseivel megalapította a Bágyogszovátért Egyesületet. A közösség minden olyan dologban részt vesz, mellyel a falu ügyét előremozdíthatja. Ilyen például a község múltjának írásos feldolgozása, a falumúzeum megnyitása, az artézi kutak felújítása. A tizenegy tagú elnökséggel rendelkező egyesület sok hírrel és képanyaggal elindította Bágyogszovát honlapját is. Pályázati forrásból szeretnék megújítani és valamilyen hasznos funkcióval felruházni a húsz éve üresen álló régi, de statikailag kiváló általános iskolai épületet.
Torma József tudja, hogy a jó értelemben vett hatalom nem az ő kezükben van, de szerinte nagyot hibázik az az önkormányzat, amelyik nem kíváncsi a civilek kezdeményezéseire. A közel hetven tagot számláló Bágyogszovátért Egyesület eddig is számos ötletet felvetett, s ezután is támogatni fogja a demokratikus úton megválasztott képviselő-testületet. A lokálpatrióta fájlalja, hogy nagyon sok olyan személy került el a Rábaközből, akiknek itt lenne a helye, ezért meggyőződése, hogy kötődést kell kialakítani a fiatalokban szülőföldjük iránt, ellenkező esetben fizikailag és szellemileg is kiüresednek a kisebb települések.a falunak. A helyiekből és más csapatokból (Győrből, Csornáról) verbuválódott bágyogszováti kézisek erőfeszítéseit anyagilag nem honorálták, de ők mégis hozták az eredményt. Az edző nem akar álszerénynek tűnni, hisz nyilván nagy szerepe volt a győzelemben, de ennek okát mindig a csapatszellemben határozta meg. A település 1995-ben díszpolgári címmel jutalmazta az aranyérmes játékosokat, valamint edzőjüket, Torma Józsefet. Szerinte az övéké beleillik a tipikus magyar történetek sorába: Ha valaki sikert ér el az életben, annak előbb-utóbb irigyei lesznek, s utóbbiak nem azt nézik, hogy az elismert ember mennyit küzdött az eredményért, hanem arra pocsékolják energiájukat, hogy ellentábort alapítanak. Ilyen hátszéllel sajnos kudarcba fulladtak a későbbi egyeztetések, és a csapat fél éven belül feloszlott.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István.
A Kisalföldi ASzC Csukás Zoltán Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola idén is a mezőgazdasági és erdészeti, valamint a gépészeti ágazatban kínál továbbtanulási lehetőséget a nyolcadikos diákoknak.
A kapuvári Páli Szent Vince Iskolaközpontban már tavaly decemberben elkészült az ún. beiskolázási terv a 2025/2026-os tanévben kezdő első osztályosok számára.
Rohamosan közeledik egy fontos dátum a Kapuvár Térségi Általános Iskola számára: 2025. április 10-11-én lesz a leendő első osztályosok beíratása.
A tavalyi közmeghallgatáson a továbbiakban is a felújításokról, fejlesztésekről, tervekről beszélt a polgármester.