A munka világában újonnan megjelenő korosztályra vonatkozó megfigyeléseit, felgyülemlett ismereteit és klinikai munkája során szerzett tapasztalatait összegezte az Y generáció című kötetében, ezenkívül a szerző vallja, hogy a pszichológusnak sem árt tisztáznia magában, hogy milyen az a környezet, amelyben él. Nem kell szülőnek vagy pedagógusnak lenni ahhoz, hogy valakit megérintsen ez a téma, - mondta a csornai könyvtárban rendezett

találkozón - hiszen sokkal többről van szó, mint egyszerű generációs különbség. Az információ-technológia korában felnövő kamaszok előtt feltárul a virtuális világ, amelyben a ténylegesen megélt mindennapok mellett megjelenik az online személyiség. Tari Annamária szerint ha a fiatalok jól érzik magukat a bőrükben, akkor szüleiknél is sokkal többre képesek, ismerik az önérvényesítési lehetőségeket, és tudnak magukra vigyázni. Annak ellenére, hogy ők nem éltek át nagy világégéseket, háborúkat, mégis nehezebb korszakban nőnek fel, mint elődeik, mert a hirtelen rájuk szakadt nagy szabadság számos veszélyt hordozhat. A “mindent lehet” periódusban sokkal tudatosabbnak kell lenniük, hogy ne kerüljenek bajba, ezért az Y generáció című könyv a húszas éveiben járó ifjúságot célozta meg elsősorban, de a szülőknek, tanároknak is sok hasznos ismeretet tartogat. A pszichológus a kommunikáció általános leépülését látja, és úgy véli, egyre nagyobb a szakadék az egymást követő generációk között. Könyvével többek között ezeket szeretné enyhíteni, hogy a szülők is legyenek tisztában szerepükkel, hiszen ők olyan bevándorlók, akik sosem lehetnek bennszülöttek az internet világában. A kereskedelmi csatornákon szocializálódott nemzedék klippszerűen fogja fel az eseményeket, a hirtelen felvillanásokat pedig már nem éli át mélyen, ami olvasási és szövegértési nehézségeket okoz az iskolában. A képi világ erősödése, a vizualizáció oda vezet, hogy egyre kevesebbet beszélgetünk és a személyes kontaktust a számítógépes közléssel váltjuk fel, melynek hosszabb távon előnytelen következményei lesznek.
Beküldés dátuma: 2011. 01. 19.
-
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
-
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
-
Nagy emberek a múltból - Soós Géza mezőgazdászi és közéleti tevékenysége
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
-
A bátor márciusi ifjakra emlékeztek Beleden
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
-
Tisztelgés a márciusi hősök emléke előtt
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
-
Sopron vármegyei nemzetőr csákó a Csornai Múzeumban
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.