Hirdetés

1111 díszlövéssel emlékeztek a pozsonyi csatára

A magyar seregek 907 júliusában megsemmisítő vereséget mértek a frank és germán csapatokra. A hanyi íjászok 1111 nyíllövéssel emlékeztek a pozsonyi csata évfordulójára, mely egyben a honfoglalás befejezését is jelentette.

A Hanyi Íjászok Hagyományőrző Egyesület 2010 óta évente egyszer megrendezi a Hany Istók-kupa íjásztalálkozót a városban. A tagság több alkalommal járt Ópusztaszeren, ahol tavaly szintén több ezer nyílvesszővel emlékeztek a Pozsonyi csata évfordulójára. Szabó István nyugalmazott történelemtanár és segítői idén nyáron a hagyományos íjászversenyt kiegészítették a pozsonyi csata emlékprogrammal, melynek keretében Szalay Balázs történész tartott előadást a kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről és annak előzményeiről.
– A honfoglalás részeként a magyarok 900-ban elfoglalták a Pannóniának nevezett Dunántúlt és a Dunától északra fekvő területeket is. 900 nyarára az egész Kárpát-medence a honfoglalók kezébe került. A bajorok nem nyugodtak bele a területveszteségbe és kiújultak a harcok. A béketárgyalások idején azonban 904-ben meggyilkolták a Kurszán fejedelem vezette magyar küldöttséget. Az elbizakodott németek 907. június közepén indították meg támadásukat azzal a céllal, hogy visszafoglalják a Dunántúlt – mondta a történész. Hozzátette: A pozsonyi csatáról érdekes módon nem szólnak magyar források, így azt sem tudjuk, hogy abban részt vett-e Árpád. A bajor támadást csak a német kútfőkből tudjuk rekonstruálni. A csata valójában csaták sorozata volt július 4-7. között. Eleink a lovas íjász harcmodort alkalmazva először a Duna jobb partján vonuló „déli” sereget verték szét, majd átkeltek a folyón, és július 5-én hajnalban legyőzték a gyanútlanul táborozó seregtestet is. A német lovasság legyőzése után a gyalogságot és az utánpótlást szállító lomha bárkák ellen fordultak, amiket nyilakkal gyújtottak fel. A menekülőket egészen a mai Enns városáig üldözték, mely Pozsonytól mintegy 250 km távolságra van, és bizony alig maradt túlélő a támadó seregből.
A Hunyadi tanára egy sváb évkönyvből idézett, mely szűkszavúan csak ennyit jegyzett meg a németek számára tragikus végű hadjáratról: «A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok».
– A középiskolás történelem tankönyvekben ugyan szerepel a csata, de nem lehet elégszer hangsúlyozni a jelentőségét. A győzelem megszilárdította a honfoglalás sikerét és a Magyar Nagyfejedelemség határait kitolta az Enns folyóig, mely 955-ig magyar határfolyó lett. A pozsonyi győzelmet követően 1030-ig nem lépett nyugati támadó hadsereg magyar területre – tette hozzá Szalay Balázs.
A kapuvári Kresz-parkban és a Nádasdy parkerdőben megrendezett íjászaton hét-hét állomást vettek célba a versenyzők. Több mint hetvenen vettek részt az idei megmérettetésen, akik zömével a környező településekről érkeztek, de felvidéki íjászok is beneveztek a versenyre – tudtuk meg Szabó Istvántól, a hanyi íjászok csoportvezetőjétől.
A rendezvény fénypontja volt, amikor célba vették a Pozsonyt jelképező szalmabálákat, hogy 1111 nyíllövéssel tisztelegjenek a magyar hősök emléke előtt. Az „égiek” az utolsó nyílvessző kilövésekor hatalmas záport zúdítottak a jelenlévőkre, akik még be tudtak menekülni a jurtasátrak alá. Szabó István szerint még az időjárás is „fejet hajtott” eleink hősies cselekedete előtt, mellyel a nyugatiakat végleg elűztük a Pannon-medencéből.

Beküldés dátuma: 2018. 07. 31.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés