Pákai János, az egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy nagy szükség volt akkoriban is a lánglovagokra, hiszen rendkívül tűzveszélyesek voltak a falvak. A vidéken élők megélhetését a mezőgazdaság és az állattartás adta, és a korszerűtlen tüzelőberendezések miatt könnyen lángra lobbant a szénakazal. Abban az időben kezdetleges lóvontatta tűzoltókocsit használtak, és a szivattyúval csekély mennyiségű vizet nyertek ki a kútból.
A 41 főt számláló szili önkéntesek vezetője látva a tűzoltók gyakorlatozását, már gyermekkorában elhatározta, hogy ezt a foglalkozást választja. Tizennyolc éves korában beállt a felnőttek közé, s mindvégig kitartott hivatása mellett. Mikor Pákai János csatlakozott a szervezethez, egy Ikarusz Csepel típusú gépjármű állt a rendelkezésükre, melynek tartályában 2000 liter vizet tudtak tárolni, és 1200 liter/perc teljesítményű szivattyúval juttatták az égő területre; ma pedig egy Ifa autó segíti a munkájukat.
Szent Flórián követői lakóházi tűzesetek elhárításában vettek részt az elmúlt időszakban, de nagyrészt tűzmegelőzéssel foglalkoznak, s mindemellett ellátják a lakosságot szakmai tanácsaikkal. A bajtársak azóta is megemlegetik a hírhedt csapodi erdőtüzet, ahova vizet szállítottak. Feladatkörük katasztrófavédelmi megbízatással bővült azóta, melyet a csornai hivatásosokkal közösen látnak el. Legutóbbi gyakorlatukon a helyi vendéglő közelében történt közúti közlekedési balesetet szimulálták, melyben egy veszélyes anyagot szállító, felborult tartálykocsi mentési munkálataiban közreműködtek.
Pákai János leszögezte: tíz-tizenöt tűzoltójuk baj esetén mindig mozgósítható, s a telefonos riasztást követő húsz percen belül a helyszínre érnek. A szili tűzoltók azt szeretnék, ha minél képzettebb szakemberek egyre modernebb technikával vennének részt az oltásban, hogy hatékonyan segítsék csornai kollégáik munkáját. Az elnök megbízatása két év múlva jár le, de addig is jól működő egyesületet szeretne irányítani, s amennyiben újból felkérik a társak, tisztelettel elfogadja a felelősségteljes posztot.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.