130 éves a Csornai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Rendhagyó módon kezdődött Csorna Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 130 éves jubileumi rendezvénye, mert nem a szervezet, hanem a premontrei rendház képviselője köszöntötte az egybegyűlteket. Heiter Róbert Gottfried mintegy önkritikát gyakorolva, feltette magának is a kérdést: Mi a csodát keres itt egy pap? Egyenruhája ugyan neki is van, de merőben mást jelképez, mint a tűzoltóké. Ezt követően hosszan sorolta azon híres premontreiek neveit, akik közéleti tevékenységükkel sokat adtak Csornának. Hogy mi a kapcsolat az elhunyt szerzetesek és az önkéntesek között? Nem más, mint a történelmi események által meghatározható helyszín,  vagyis a helyi tűzoltóság a maga múltjával, narratívájával. 1790-ben és 1793-ban Csornán hatalmas tűzvész pusztított, melyekben az apátsági templom is megrongálódott. A prelátusi titkár arra emlékeztetett, hogy 1882 februárjában a városért tenni akaró lelkes polgárok alakították meg az önkéntes tűzoltó egyesületet, amelynek  elnöke Lakner Ambró premontrei kanonok lett. A tudományos érdeklődésű házgondnoktól és jószágkormányzótól nem állt távol a kétkezi munka sem. Az idővel feloszlatott szervezet 1891-ben alakul újjá, s a következő esztendők szerepvállalása Sugár Sándor nevéhez kötődik, aki szervező és irányító munkájával járult hozzá az önkéntesek felélesztéséhez, újbóli élővé tételéhez. Ekkoriban a 112 pártoló és 129 működő taggal működő egyesületbe húsz forint befizetésével lehetett belépni. A folyamatosan fejlődő csapat élére Sugár Sándor után Kokas Lajos került. A régi községháza elbontott anyagából készült a tűzoltószertár, melyre a csornai nagyközség 26 ezer pengőt szánt, mely akkoriban nagy összegnek számított. A tűzőrség a mostani Soproni és  Eszperantó utca kereszteződésében kapott helyet a közel 180 m2-es épületben, ahol szolgálati lakást és szertárt, szerállást, valamint irodákat alakítottak ki. 1951-ben megalakult az állami tűzoltóság tűzrendészeti alosztálya, melynek vonulós állományát tizenkét fő alkotta Csornán. 1956-ban folytatódott a szervezeti átalakítások sora, ezért a tűzoltók létszáma is állandóan változott. 1991-ben visszaállították a hivatásos szervet, hogy növeljék a lakosság biztonságérzetét, és két év múlva üzembe helyezték az újonnan átadott laktanyát, ahol a mai napig tevékenykednek az önkéntesek.
Az elmúlt bő száz év legjelentősebb eseményeinek  történeti összefoglalója után a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről Sallai Péter tűzoltó ezredes, a kapuvári kirendeltségtől pedig Rácz Imre tűzoltó alezredes, továbbá Márkus Imre,  Csorna Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének parancsnoka helyezte el a megemlékezés koszorúját.

Abdai Imre, a csornai önkéntes szervezet elnöke televíziónknak a jubileumi program részleteiről beszélt.  Elmonta, hogy a korhű jelmezes felvonuláson a környező települések csapatai vettek részt, akik elhozták magukkal a régi  tűzoltószereket. Az évforduló elsősorban a csornaiakról szólt, de tiszteletüket tették a rendezvényen a Szlovákiából érkezett önkéntesek valamint a kaposvári Kötél Egyesület. A szép számú közönség a focipályán folytatta az ünnepséget, amelyen többen kiváló munkájukért emlékérmet vehettek át. A vidám versenyszámok és a főzőcsapatok még színesebbé tették a programot, mely este fergeteges tűzoltóbállal zárult.
Beküldés dátuma: 2012. 10. 31.

Kapcsolódó hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

További hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

  • Jótékonysági családi délután Kapuváron

    Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.

  • Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

    A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

  • Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda

    A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.

  • Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás

    Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.