is van, de merőben mást jelképez, mint a tűzoltóké. Ezt követően hosszan sorolta azon híres premontreiek neveit, akik közéleti tevékenységükkel sokat adtak Csornának. Hogy mi a kapcsolat az elhunyt szerzetesek és az önkéntesek között? Nem más, mint a történelmi események által meghatározható helyszín, vagyis a helyi tűzoltóság a maga múltjával, narratívájával. 1790-ben és 1793-ban Csornán hatalmas tűzvész pusztított, melyekben az apátsági templom is megrongálódott. A prelátusi titkár arra emlékeztetett, hogy 1882 februárjában a városért tenni akaró lelkes polgárok alakították meg az önkéntes tűzoltó egyesületet, amelynek elnöke Lakner Ambró premontrei kanonok lett. A tudományos érdeklődésű házgondnoktól és jószágkormányzótól nem állt távol a kétkezi munka sem. Az idővel feloszlatott szervezet 1891-ben alakul újjá, s a következő esztendők szerepvállalása Sugár Sándor nevéhez kötődik, aki szervező és irányító munkájával járult hozzá az önkéntesek felélesztéséhez, újbóli élővé tételéhez. Ekkoriban a 112 pártoló és 129 működő taggal működő egyesületbe húsz forint befizetésével lehetett belépni. A folyamatosan fejlődő csapat élére Sugár Sándor után Kokas Lajos került. A
régi községháza elbontott anyagából készült a tűzoltószertár, melyre a csornai nagyközség 26 ezer pengőt szánt, mely akkoriban nagy összegnek számított. A tűzőrség a mostani Soproni és Eszperantó utca kereszteződésében kapott helyet a közel 180 m2-es épületben, ahol szolgálati lakást és szertárt, szerállást, valamint irodákat alakítottak ki. 1951-ben megalakult az állami tűzoltóság tűzrendészeti alosztálya, melynek vonulós állományát tizenkét fő alkotta Csornán. 1956-ban folytatódott a szervezeti átalakítások sora, ezért a tűzoltók létszáma is állandóan változott. 1991-ben visszaállították a hivatásos szervet, hogy növeljék a lakosság biztonságérzetét, és két év múlva üzembe helyezték az újonnan átadott laktanyát, ahol a mai napig tevékenykednek az önkéntesek.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.