1956 a magyar nép számára a szabadság jelképe

A 68 évvel ezelőtti sorsfordító, őszi napok hősei előtt hajtottak fejet Kapuváron, az 1956-os emlékműnél. Az október 23-ai dátum bevésődött minden magyar ember szívébe – fogalmazott Rozmán Kristóf a városi megemlékezésen.

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben, de ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – mondta Rozmán Kristóf. A Kapuvár Térségi Általános Iskola tanára szerint a magára marad Európában csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Az ünnepi beszédben elhangzott: Magyarország ifjúsága 1956. október 23-án alapozta meg jelenünket. De milyen előzmények vezettek a forradalmi eseményekhez? A kommunista hatalomátvétel, Rákosi Mátyás irányításával kialakult sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája, az ebből eredő szegénység és a Magyar Dolgozók Pártja által gyakorolt terror már az évtized elején hatalmas feszültséget teremtett.
Rozmán Kristóf történelmi visszaemlékezésében arra kereste a választ, hogy mi 1956. október 23-a nekünk most, 2024-ben. – Valakinek az élete része, emlék. Valakinek egy történet a szülőtől, nagyszülőtől, akár dédszülőtől. A magyar nép számára a szabadság jelképe. A hősök szabadságért vívott küzdelme örökre bevésődött a nemzet emlékezetébe.
A kapuvári ünnepségen részt vett Hámori György, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés elnöke; valamint Elizabeth Wurst, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközösség Kaláka Klubjának elnöke. Közreműködtek a Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskolaközpont tanulói.

Beküldés dátuma: 2024. 10. 28.

További hírek