– A hosszú csendes félelem után, a béketűrést követően ősi erővel szakadt fel az életösztön a magyarokból és szinte a semmiből lázadt fel a kis nemzet – mondta Major Jenő az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett beledi ünnepségen.
Mivel az 1956-os beledi megemlékezés hallgatóságának többsége diák volt, a polgármester a fiatalok szemüvegén keresztül világította meg azt, amikor az idegen elnyomó diktatúra megpróbálta ránk erőltetni ideológiáját és nyelvét. Az orosz nyelv kötelező volt, ezért kevesen sajátították el, sőt a legtöbben szenvedtek a tanulása közben.
– A szovjet diktátor, Sztálin halála után Rákosi magyar párt- és miniszterelnök hatalma is megingott. Értelmiségi körök alakultak, a hibákért felelős pártvezetés elszámoltatását Nagy Imre rehabilitálását követelték – hangzott a városi sportcsarnokban. A futótűzként terjedő forradalom az ország minden részére eljutott. Október 23-ára a műegyetemisták szerveztek tüntetést, amely kétszázezresre duzzadt és irányíthatatlanná vált. Este a rádió székházánál eldördült lövés után megkezdődött a fegyveres harc.
„Ruszkik haza! Ez a jelszó zengett országszerte, és néhány napig úgy tűnt, a szovjet csapatok valóban kivonulnak az országból.”
A következő napokban megkezdődtek a vidéki felvonulások és tüntetések. A magyar települések 82 százalékában történt valamilyen megmozdulás – mesélte a beledi diákoknak Major Jenő. Nem volt kivétel Beled sem, ahol az akkori igazgató, Nagy Imre (véletlen névazonosság a politikussal) szónoklatával tartottak nagygyűlést, majd ezt követően megalakult a forradalmi tanács és nemzetőrség. A forradalom vérbe fojtása tizennégy reményteli napnak vetett véget.
A beledi általános iskola nyolcadikasai Egy szabad országért címmel tartottak megemlékező műsort, majd a jelenlévők megkoszorúzták a városháza bejáratánál lévő 1956-os emléktáblát.
A Beledi Evangélikus Gyülekezetnél a jól tanuló és a szociálisan rászoruló, valamint az egyházban aktívan tevékenykedő, „hitüket gyakorló” gyerekeket támogatják az alapítványon keresztül.
Nem tudni kell, hanem érezni, hogy mi a valódi művészet – fogalmazott Biky Ottó a Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola képzőművész növendékinek műveiből összeállított tavaly év végi tárlatmegnyitón.
A kapuvári Berg iskola pék-cukrász, kereskedelmi értékesítő és festő-mázoló-tapétázó szakra járó diákjai vettek részt a legutóbbi görögországi tanulmányúton.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi percek című sorozatában legutóbb egy különleges tárgyat mutatott be a nézőknek a Csornai Múzeum munkatársa.
Különleges lehetőséget kaptak a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Iskolaközpont diákjai: olyan amerikai pedagógus is részt vesz az angol nyelvi képzésükben, aki egy-egy órát tart a fiataloknak.
A kapuvári katolikus iskola elsősei is túl vannak az előkészítő időszakon, az őszi szünet óta pedig matematikából és magyarból is veszik sorra az előírt tananyagot.