– A hosszú csendes félelem után, a béketűrést követően ősi erővel szakadt fel az életösztön a magyarokból és szinte a semmiből lázadt fel a kis nemzet – mondta Major Jenő az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett beledi ünnepségen.
Mivel az 1956-os beledi megemlékezés hallgatóságának többsége diák volt, a polgármester a fiatalok szemüvegén keresztül világította meg azt, amikor az idegen elnyomó diktatúra megpróbálta ránk erőltetni ideológiáját és nyelvét. Az orosz nyelv kötelező volt, ezért kevesen sajátították el, sőt a legtöbben szenvedtek a tanulása közben.
– A szovjet diktátor, Sztálin halála után Rákosi magyar párt- és miniszterelnök hatalma is megingott. Értelmiségi körök alakultak, a hibákért felelős pártvezetés elszámoltatását Nagy Imre rehabilitálását követelték – hangzott a városi sportcsarnokban. A futótűzként terjedő forradalom az ország minden részére eljutott. Október 23-ára a műegyetemisták szerveztek tüntetést, amely kétszázezresre duzzadt és irányíthatatlanná vált. Este a rádió székházánál eldördült lövés után megkezdődött a fegyveres harc.
„Ruszkik haza! Ez a jelszó zengett országszerte, és néhány napig úgy tűnt, a szovjet csapatok valóban kivonulnak az országból.”
A következő napokban megkezdődtek a vidéki felvonulások és tüntetések. A magyar települések 82 százalékában történt valamilyen megmozdulás – mesélte a beledi diákoknak Major Jenő. Nem volt kivétel Beled sem, ahol az akkori igazgató, Nagy Imre (véletlen névazonosság a politikussal) szónoklatával tartottak nagygyűlést, majd ezt követően megalakult a forradalmi tanács és nemzetőrség. A forradalom vérbe fojtása tizennégy reményteli napnak vetett véget.
A beledi általános iskola nyolcadikasai Egy szabad országért címmel tartottak megemlékező műsort, majd a jelenlévők megkoszorúzták a városháza bejáratánál lévő 1956-os emléktáblát.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.