Csitei Gábor büszkén beszélt arról, hogy több olyan tapasztalt táncosuk van, aki öt-hat éves korában kezdte náluk a néptánctanulást és azóta is a felnőtt csapatot erősíti. Az iskola egyik kiemelt célja a közösségépítés, valamint a néptáncosok utánpótlásának biztosítása – fogalmazott az intézményvezető.
A Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, mely alkalomból a város Scherer Gyula díjjal ismerte el a nevelőtestület munkáját.
Csitei Gábor szerint példaértékű közösségteremtő munkát végeznek a pedagógusok Kapuváron, illetve a térség több településén. 2002-ben szinte a semmiből jött létre az intézmény, mely három évig a győri Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola tagiskolájaként működött.
– Akkoriban az ifjúsági és gyermek csoportot vezető Simon Andrásnéval vállaltuk, hogy csatlakozunk ehhez az oktatási formához, mert intézményesített kereteket biztosított a néptáncnak. Közel száz gyermekkel indult el a néptáncoktatás 2002-ben Kapuváron és a környező kisebb településeken: Agyagosszergényen, Mihályiban, Cirákon, Babóton és Fertőendréden, ahol akkor még működött az általános iskola – fogalmazott az intézményvezető, hozzátéve: – Jelenleg a felnőtt együttes nyolcvan százalékát olyan fiatalok alkotják, akik a művészeti iskola keretében kezdték el a néptánctanulást és napjainkban is a közösség tagjai.
Komoly múltja van a hagyományőrző néptáncnak, népi kultúrának Kapuváron, ahol 1931 óta működött a Gyöngyösbokréta Együttes. A környékbeli kisebb településekre nem volt annyira jellemző a szervezett néptánc, legfeljebb egy-egy helyen jött lére szövetkezeti formában.
A művészeti iskola intézményvezetője hozzátette: Az iskolaigazgatók és az óvodavezetők ahogy régen, úgy ma is fontosnak tartják a tanórákon kívüli művészeti képzést. Szerencsére nem kell aggódniuk a rezsiköltségek vagy a bérleti díjak miatt, mert az önkormányzatok is a segítségükre vannak: térítésmentesen adják át a – többnyire kultúrházakban vagy az általános iskola épületeiben lévő – próbatermeket. Az évek során volt olyan helyhatóság, mely ezenfelül még anyagilag is támogatta a néptáncoktatást. – Kapuváron nagyon minimális bérleti díjat kell fizetnünk a helyi önkormányzatnak az épület használatáért, ezenkívül az évek során pályázatokból igyekeztünk fejleszteni az intézményünket, hiszen a tanulók után kapott állami támogatás csak a béreket és azok járulékait fedezi napjainkban is. A szülők térítési díj, illetve tandíj befizetésével segítik az iskola működését. A fejlődéshez szükség van a pályázati pénzekre, de a jótékonysági rendezvények, előadások bevételeit is mindig a művészeti oktatásra fordítottuk.
A Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskolában alapfeladat a néptáncoktatás, de ennél szélesebb körű az intézmény tevékenysége: a népzenei oktatás mellett gyűjtik és megismertetik a fiatalokkal a különböző népi viseleteket. A Kapuváron fellelhető eredeti darabokat megvásárolták az elmúlt húsz év során, ezért a felnőtt együttes tagjai javarészt hamisítatlan kapuvári viseletben ropják a táncot és olyan ruhában lépnek fel a színpadon, valamint a külföldi fesztiválokon, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években még az ünnepnapokon hordták a kapuvári emberek.
Az iskola évzáró gálaműsorát június 4-én (vasárnap) a Nemzeti Összetartozás napján tartják meg. Mivel sok növendék szeretné megmutatni táncos tudását és legalább kétszer fellépnek a színpadon, ezért három előadásra számíthatnak az érdeklődők: fél kettőkor, fél ötkor és este fél hétkor is lesz egy egy-egy bemutató. Az ifjúsági együttes pünkösdkor ausztriai nemzetközi folklórtalálkozóra készül, de már megkezdték a készülődést a nyári táborokra és a Szent Anna-napi búcsúra is. A felnőtt táncosok még az idén szlovéniai nemzetközi fesztiválra hivatalosak, de úgy osztják be az idejüket, hogy pihenésre is jusson a szünidőben.
Beküldés dátuma: 2023. 05. 23.A nyár folyamán szebb és komfortosabb lett a Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola. Az intézmény a 2022/2023-as tanévtől is 500-550 tanuló részvételével számol.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.