2016. október 2-a: szavazzunk nemmel

A környékbelieket egyre inkább zavarja annak eshetősége, hogy a miklósmajori volt határőr laktanya helyére migránsokat telepítenének. Gyopáros Alpár cáfolta a szándékot, ugyanakkor hozzátette: a kormány felelős azért, hogy minden krízishelyzetre felkészüljünk. A népszavazáson nemmel voksoló állampolgárok a hibás európai politikával szembeni tiltakozásukat fejezhetik ki.

– A rendszerváltoztatást követő eddigi legfontosabb népszavazásra készül az ország – jegyezte meg Gyopáros Alpár, aki szerint ennek a voksolásnak talán még a választásoknál is nagyobb a jelentősége.
Október 2-án nem három, négy vagy öt évre szóló gazdasági, illetve kormányzati ciklusról hozunk döntést, hanem évtizedekre, sőt évszázadokra meghatározhatjuk, hogy miként képzeljük el Magyarország jövőjét.
– Az elmúlt években több millió ember érkezett Európába a részben háború és katasztrófa sújtotta térségekből, de főleg olyan országokból, ahol nincs krízishelyzet. Utóbbi esetben egy gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő állam lakói döntöttek úgy, hogy – a felelőtlen nyugat-európai politikusok meghívásának eleget téve – bejönnek Európába.
A népszavazáson feltett kérdés roppant egyszerű: akarjuk-e mi magyarok, hogy az Európai Unió olyan jogszabályt alkosson, amely szerint – az országgyűlést, a magyar törvényhozókat megkerülve – nagy számú migránst telepítene Magyarországra. A válasz is éppoly egyszerű: igen vagy nem. Az országgyűlési képviselő az esetleges távolmaradással kapcsolatban kifejtette: A magyar baloldal értelmetlennek tartja a szavazást, ezért szerintük nem is kell rajta részt venni. – Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció, továbbá a Magyar Szocialista Párt ilyen irányú véleményét egyszerűen hazaárulásnak tartom.
A baloldal azzal próbálja csökkenteni a népszavazás súlyát, hogy 1.200 körüli migránst emleget, vagyis az Európai Bizottságra hivatkozva ennyi embert kellene befogadnia hazánknak. Csak hogy Gyopáros Alpár szerint ez közel sem felel meg a valóságnak, ugyanis korábbi részadatok alapján állapították meg ezt az alacsonynak tűnő létszámot. Brüsszel az első kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés meghozatalakor a tavalyi esztendő első félévében a Görögországban és Olaszországban rekedt 200.000 migránst vette alapul, vagyis ennyi embert osztott le az egyes országoknak. Ráadásul azt sem tették hozzá, hogy ez az alsó határa a kötelező befogadásnak, felső határa pedig egyáltalán nincs. Ott tartunk, hogy a bevándorlók száma lassan eléri a 3 milliót, és a növekedésnek közel sincs vége. Ha ez így folytatódik, akkor százezres nagyságrendben érkezhetnek hozzánk a migránsok. A családegyesítés még rontja a helyzetet, hiszen az Afrikából és Ázsiából hozzánk települő emberek idővel a rokonaikat is idehozzák. Még továbbmenve, a brüsszeli fenyegetés arról szól, hogy a befogadást megtagadó tagállamokat minden át nem vett migráns után 70-80 millió forintos büntetéssel sújtja.
Felröppent a hír, hogy a Kapuvár melletti Miklósmajorban, a volt határőr laktanya helyén migráns befogadóállomás kialakítására készül a magyar állam. A Jobbik információi szerint már folynak is az előkészületek. Gyopáros Alpár minderre így reagált: szerinte a Jobbik felelősséget nem viselő ellenzéki pártként könnyen dobálózik álhírek terjesztésével, ráadásul országgyűlési „beszólásaik” alapján cinikusan kezelik a problémát. A népszavazással kapcsolatban is ellentmondásos nyilatkozatokat hallhatunk tőlük.
A magyar kormány arra törekszik, hogy egyetlen migránst se kelljen befogadnia, de ha mégis ránk róják ezt a nekünk egyáltalán nem tetsző feladatot, legalább ne érje hazánkat felkészületlenül.
– A magyar állam felméri a teljes ingatlan állományát arra az esetre, ha krízishelyzet adódna. Ebből fakadóan nem Miklósmajorról szól a kérdés, mert ennél sokkal-sokkal nagyobb a veszély. Ha be kell fogadnunk a migránsok százezreit, akkor azokat nem pusztán Miklósmajorba fogják elhelyezni, hanem a Rábaköz összes települése veszélybe kerülhet ebből a szempontból. Természetesen ha a Fidesz mégsem kapja meg a szavazóktól társadalmi támogatást, nem jelenti azt, hogy másnap itt fognak állni az afgán és szír migránsok: a küzdelmet akkor sem adjuk fel.
A népszavazás abban az esetben lesz érvényes, ha a választópolgárok legalább a fele részt vesz a referendumon, és érvényesen voksol. A közvélemény-kutatók előzetes felmérése szerint erre meg van az esély. A magyar állam ugyanakkor nem hagyná cserben a menekülni szándékozó embereket, mert az „ott segítsünk, ahol a baj van” elve alapján abban az országban akar támogatást adni a költségvetési forrásból, ahol a vészhelyzet bekövetkezett. Ha mégis megindulna a tömeg, a menekültstátusz megadásához az EU-n kívüli, alapos vizsgálatnak vetnék alá a menekülőket, lehetőség szerint nullára csökkentve a terrorveszélyt.