30 éve szabadon - vándorkiállítás Csornán

A hazugságon alapuló rendszer több mint negyven éven át fosztotta meg az önrendelkezés lehetőségétől, a szabadságától a Baltikumtól a Balkánig élő nemzeteket Az előttünk élő generáció tagjai olyan bátrak voltak, hogy szembefordultak a megszálló szovjet katonákkal – hangsúlyozta Farkas Sebestyén a „30 éve szabadon” című vándorkiállítás csornai megnyitóján.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány Schmidt Mária főigazgató vezetésével 2019-ben azt tűzte zászlajára, hogy ezeket az eseményeket utazókiállításon keresztül bemutassa, amit Magyarország valamennyi szegletébe el fognak vinni. A kiállítás a 30 éve szabadon Emlékbizottság megbízásából jött létre.
– Mikor a kiállítás kapcsán megkerestek bennünket a szervező, még nem tudhat-tuk, hogy ennek a szóösszetételnek mennyire igaz lesz az apropója.
Magyarország a rendszerváltozással lépett arra az útra, hogy elmondhattuk: szabadon élünk
– fogalmazott dr. Bónáné dr. Németh Katalin. Ez a szabadság azonban nem mindenkinek adatik meg. Erőn felül kell megadni a segítséget az ukrán népnek, kárpátaljai testvéreinknek – tette hozzá a polgármester, aki megnyitó beszédében főleg a fiatalok figyelmébe ajánlotta a kiállítást, hiszen számukra már a történelem részei a képeken felvonultatott események.

Farkas Sebestyén Kéri Kálmán 1990 májusában, az országgyűlés alakuló ülésén elhangzott gondolataiból idézett, amely szerint büszkék lehetünk magyarságunkra, arra, hogy ezer éve itt élünk. A sok-sok pusztítás és katasztrófa ellenére képesek voltunk újat teremteni mindig, amire most is szükség lesz.
Aki demokráciában született, annak természetes, hogy szabadon voksolhat a számára rokonszenves jelöltre, hogy következmények nélkül kritizálhatja nyilvánosan a kevésbé szimpatikus közszereplőket, továbbá rendelkezhet a magántulajdona felett és nem kell attól rettegnie, hogy az állam bármikor elveheti tőle élete munkáját. A történész így folytatta: A főiskolai, egyetemi felvételinél sem számít, hogy kik az illető felmenői, mert ha kellően szorgalmas és eszes, vagy a szülők finanszírozzák tanulmányait, megszerezheti a vágyott diplomát.

A koronavírus-járvány rádöbbentette a fiatalokat, hogy nem utazhatnak kedvük szerint a világban. Számukra a korlátok ismeretlenek voltak, de annak eléréséhez, hogy a mai harmincévesek és az annál fiatalabbak beleszülethessenek a demokráciába, az idősebb generációk áldozatvállalása kellett, akik lebontották szavaikkal és tetteikkel a hazugságokon alapuló rendszert – fogalmazott a Terror Háza Múzeum történésze. A Moszkvából diktált kommunizmus alapjaiban kezdett repedezni 1989-ben, 1991-re pedig szét is esett.
A kiállítás nemcsak az elnyomás évtizedeit, hanem a rendszerváltoztatás reményteli eseményeit is összefoglalja. Mi a fő tanulsága és mit üzen a tárlat? A szabadságot nem ingyen kaptuk, sokak vére és szenvedése volt az áldozat azért, hogy most itt lehetünk és élhetünk szabadon.