– Lacit szinte mindenki ismerte a megyéből. Az átutazók gyakran betértek egy kávéra a „Bözsi”, vagyis Erzsébet presszóba, ahol találkozhattak Tomózer Lászlóval és élvezhették a zenész kellemes muzsikáját. Ismerte a régebbi nótákat és az újabb slágereket, otthonos volt a dzsessz és az operett világában egyaránt – emlékezett vissza barátjára Lengyel Sándor.
„A negyvenes, ötvenes korosztálytól felfele ki ne emlékezne Csorna meghatározó szórakozóhelyére, a “nagy” utcai Erzsébet presszóra (...). Lehet, hogy még a fiatalabbak is hallották, amikor szüleik, nagyszüleik a legendás csornai bárzongoristáról beszéltek, hiszen alig akadt olyan nagyobb társasági összejövetel, melynek részvevői ne kötöttek volna ki Tomózer László nevével fémjelzett presszóban (...).” Az idézet a Rábaközi Magazin 2012. május 30-i számából való, de ennek a mostani, majdnem hét évvel későbbi írásnak szomorú aktualitása van: elhunyt a csornai zongorista.
Körülbelül tíz évvel ezelőtt alakult Csorna egyszemélyes színháza, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy eleinte jeles prózai, később pedig ismert hazai és külföldi zenei előadók portréját megidézve elevenítse fel azt a kort, amelyben maradandót alkottak művészetükkel. A Lengyel Sándor forgatókönyve alapján készült előadással a budapesti Kispipa éttermet törzshelyéül választó Seress Rezső zeneszerzőre szerettek volna visszaemlékezni. A műsorhoz helyi zongoristát keretestek, és ki lehetett volna más, mint a „csornai Seress Rezső”, vagyis Tomózer László. A Szomorú vasárnap című előadásra az akkor még működő csornai Palota kávéházban került sor.
Lengyel Sándor elmondta: Tomózer László kiválóan játszotta a 60-70-80-as évekbeli olasz slágerek világhírű előadóinak dalait is. Utolsó nagysikerű nyilvános fellépése az „Itália kék ege alatt” című, másfél évvel ezelőtti műsora volt a csornai művelődési ház teraszán. A Pántlika néptáncegyüttes egykori vezetője évtizedek óta ismerte Tomózer Lászlót, akit nemcsak zenészként, műsorainak kiváló közreműködőjeként, hanem emberileg is sokra tartott.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.