A beledi nyugdíjas egyesület elnöke szerint hálás, együttműködő csoport az övék

A Beledi Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület tagjai a pandémiás időszakban is keresik a lehetőséget, hogy hasznos tevékenységgel és a körülményeknek megfelelő aktivitással töltsék a mindennapokat. Mivel a tavasznál korábban nem oldják fel a korlátozásokat, az idősek tele vannak várakozással és már nagyon kirándulnának.

Nehéz időszakon vannak túl a Beledi Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület tagjai, mert az időseket is megviseli a koronavírus miatt kialakult bezártság. Tömböly Ildikó elmondta, hogy a járványügyi szabályok betartása mellett is megpróbáltak aktívan működni.

2020 első jelentős kültéri megmozdulása a csáfordjánosfai tőzikés tanösvény bejárása volt a répceszemerei önkormányzat, illetve az ottani nyugdíjas egyesület vendéglátásával egybekötve. Hamar megtelt a jelentkezőkkel a beledi önkormányzat által biztosított 19 fős busz. Az Életet az Éveknek Klubszövetség Győr-Moson-Sopron Megyei szervezete által kezdeményezett programra a megye többi nyugdíjasai is eljöttek, de még így sem voltak olyan sokan, mint ahogy azt a korábbi években megszokták. A csodás környezet és a jó levegő aromaterápiával felérő hatással volt a kirándulókra.
Az adományból finanszírozott kolbászfőzős összejövetelüket azért megtartották, de a lehető legrövidebbre fogták a programot. A félig-meddig szabadtéri rendezvényen volt alkalom a beszélgetésre.

A tavalyi őrségi kirándulás szervezése már az utolsó fázisához érkezett, amikor jöttek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rossz hírek, ezért fájó szívvel mondták le a programot, azóta pedig még óvatosabbak. Ezek az események anyagilag talán nem annyira megterhelőek, de mégis hatalmas élmény a kirándulóknak.

Spontán kezdeményezésre indított találkozóikat a városközpontban bonyolítják, olyan helyen, ahol adott a megfelelő távolságtartás. A belvárosi dísztéren kívül – az árnyas, lombos fák miatt – a nyugdíjasok másik közkedvelt helyszíne a kerékpáros pihenő. Szintén egy évvel ezelőtt tervezték a lovas kocsis kiruccanást a horgásztó környékére, de ezt is elhalasztották a járvány miatt.
Az egyesület vezetője szerint a nyugdíjasokat nem kell különösebben noszogatni, mert maguktól is keresik annak a lehetőségét, hogy hasznos tagjai legyenek a lakóközösségnek. Van, aki az iskola melletti virágágyásokat rendezi, társai pedig koszorút készítenek az év végi ünnepekre, de hosszan lehetne folytatni, hogy mivel teszik szebbé a települést.
Tömböly Ildikó ha véletlenül összetalálkozik a városban a nyugdíjasokkal, hamar szóba elegyednek egymással és bizony sokszor előfordul, hogy meg is beszélik a következő összejövetelt. Szerintük a mostani helyzetben nem érdemes nagy távlatokban gondolkodni, ezért inkább minél előbb megszervezik a személyes találkozókat. Már annak is örülnek, ha akár csak egy-egy közös sétára kerül sor és persze közben jót beszélgethetnek.

– Figyelemmel kísérem az egyesületi tagok életét és mindig arra kérem őket, hogy, ha segítségre szorulnak, minél előbb jelezzék – fogalmazott Tömböly Ildikó. Amennyiben kitudódik valakiről, hogy kórházba került vagy otthon lábadozik, az eszköztárukban fellelhető valamennyi módszert bevetik, hogy a segítségére legyenek.
Az egyesület fő célja továbbra is a jótékonykodás, ezért a maguk módján szeretnének segítséget nyújtani minden tudomásukra jutott rászorulónak. A csapat énekkara már alig várja, hogy ismét dalolhassanak a városi, környékbeli, illetve testvértelepülési rendezvényeken. Az elmaradt kirándulásokról nem tettek le végérvényesen, ezért amint normalizálódik a helyzet, útra kelnek.
Felvették a kapcsolatot az ausztriai Beled (Bildein) település kulturális egyesületével, akik szívesen látnák a rábaközieket. A kíváncsiság kölcsönös az osztrák falu és a magyar kisváros részéről, ráadásul „névrokonuk” nincs messze a határtól, hisz Trianon előtt magyar terület volt. Amint lehetőség adódik, meglátogatják egymást a belediek. Mindenképpen nagy busszal utaznának, mert, nem sokkal kerül többe, mint a kisebb méretű gépjármű, és így más helyiek is csatlakozhatnak hozzájuk.
Hasonló módon bonyolították le korábban a Ság-hegyi túrát, melyre azóta is szép emlékként gondolnak a résztvevők. Az egyesület vezetője megjegyezte: a tanúhegy lankáján átélt nyugalom megfizethetetlen mindenki számára, aki már járt a környéken.
Ezek az események anyagilag talán nem annyira megterhelőek, de mégis hatalmas élmény a kirándulóknak.

A több mint negyven főt számláló Beledi Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület nyitott szervezet, ezért szeretettel várják a további jelentkezőket. Nem ijednek meg a sokaságtól, mert az azt jelenti számukra, hogy jól működnek. Mivel nem mindenki használja az e-mail üzenetküldő rendszert, kialakították saját csatárláncukat és ha elindul a riadó, már másnap találkozhatnak. Tömböly Ildikó ilyenkor azon csodálkozik, hogy bármilyen rossz az idő, mégis mindig sokan vannak. Boldogok, hogy együtt lehetnek és megosztják a többiekkel örömüket, bánatukat, hétköznapi élményeiket.
Az egyesület fiatalabb tagjai támogatóként, saját munkájukkal segítik a nyugdíjasok programjait, amiért nagyon hálásak az idősebbek.