A Csornáról útrakelt fiatalt lenyűgözte a japán mentalitás

Szerinte annak, aki  a távol-keleti nyelvek valamelyikével akar foglalkozni, mindenképpen szüksége van tankönyvekre és egy olyan tanárra, aki elvállalja a hosszú távú képzését. Kantó Tamásnak nem szűnt meg a kezdeti lelkesedése, így később rábukkant arra a Baranya megyei városban több évtizede letelepedett és családot alapított japán származású tanárnőre, akinél hosszabb ideig folytathatta a tanulást. Elbeszélőnk fantáziáját először a japán írásjelek ragadták meg, és kezdve a legegyszerűbbtől eljutott az összetettebb szövegekig. Nem csoda, hogy Tamás ismeretségi köréből sokan feladták, hiszen olyan könyvből okosodtak, amelyet Japánban írtak, de angolul, így a nyelvtant is utóbbi nyelven magyarázta el tanára.
Kantó Tamás megerősítette azt az információt, hogy a két ország közötti óriási  különbség nemcsak távolságban mérhető, hanem főleg az emberek felfogásában. A politológia szakon végzett fiatal nem sok esélyt látott arra, hogy szakmájával elhelyezkedjen Magyarországon. Ezért is, valamint a nyelvtanulás folytatása céljából kereste a lehetőséget magának. A Magyarországi Japán Nagykövetségen talált rá arra a pályázatra amely ennek a leginkább megfelelt. A kinti Oktatási és sportminisztérium által meghirdetett ösztöndíjra minden év áprilisában lehet jelentkezni. A több lépcsős folyamat része az orvosi vizsgálat, a szóbeli és az írásbeli vizsga, mely ha sikeres, akkor már “csak”a kutatási tervet kell elfogadtatni egy japán professzorral, aki vállalja, hogy aláírja a befogadónyilatkozatot. Kantó Tamás elképzelését 2008-ban hozta tető alá, és korábbi szakdolgozati témájához kapcsolódva a japán védelmi és biztonsági politikát vette bele kutatási tervébe. A csornai diák két esztendeig élvezte a tokiói egyetemisták átlagos életét. Mielőtt kiutazott, arra készítették fel, hogy ridegek a japánok és kerülik a külföldieket. A puszta feltételezésből persze semmi sem volt igaz, csupán nehéz velük szót érteni. Egy valamire hamar rájött: a tankönyvből tanult idegen nyelv az életben semmire se jó, ezért ha érvényesülni akar, más módszerhez kell folyamodnia. A japánoknak egyenesen fóbiájuk van attól, ha más nyelven kell megszólalniuk, ezért az idegen kénytelen hozzájuk igazodni. A kollégiumban elszállásolt diák úgy vette észre, ha minél jobban beszél, annál több barátja akad. Az ösztöndíjat nyert fiatal fél éven át csak azzal foglalkozott, hogy elsajátítsa a hétköznapi kommunikációt. Kantó Tamásnak eleinte furcsa volt, hogy Tokióban többen használják a tömegközlekedést, ezért állandóan zsúfoltak a metrószerelvények. Ettől függetlenül szerinte hozzánk hasonlóan élnek: reggel indulás a munkába, majd haza, és másnap kezdődik minden előről. A tradícióiról híres Japánban a huszonévesek inkább csak a mának élnek, a múlt emlegetése pedig az idősebbekre marad. Egy Tokió méretű városban a kultúra és a hagyomány kiveszőben van.
A televíziónknak nyilatkozó csornai fiatal nemcsak az emlékei közt akarja őrizni a Japánban töltött éveket, hanem szeretné mielőbb feleleveníteni, mert úgy érezte,  a felkelő nap országában őszintébbek az emberek.