A diákélmények életük végéig elkísérik a fiatalokat

– Az iskola, mint minden pillanatban, ezen az estén is megőrzi a múltat, megmutatja a jelent, és megteremti a jövő – fogalmazott az Hunyadi igazgatója a szalagavató ünnepségen.

– Végzősök lettetek, de még nem végeztetek. Mérföldkő ez az utolsó félév, a végső számadásig, az érettségiig. Vártuk ezt a napot, mint ahogy mindenki más, és ennek megfelelően más és más lélekkel vagyunk jelen. Van aki kitartó munka után, jó eredményekkel, nyugodtan várja az elkövetkezendő hónapokat. Vannak olyanok is, akik felszínesen készültek, ennek megfelelően felszínes örömmel, az igazi örömet távolról sem sejthetően ülnek is – hangsúlyozta az igazgató.
– Az osztályfőnökök lelkéről csak annyit: ők izgulnak a legjobban, ők a legbüszkébbek, ők legboldogabbak, hogy idáig eljutottatok – folytatódott a köszöntő. – Megállva kicsit, s visszanézve közös éveinkre, köszönetet kell mondanunk nektek. Például azért, mert már kérés nélkül előzékenyek vagytok, segítőkészek, előrelátóak. Köszönetet  mondeni őszinte, bizalmas beszélgetéseinkért. Köszönetet a sok-sok örömért, amit szereztetek nekünk akár tanulmányi versenyeken, kulturális rendezvényeken, sporteseményeken, szakmai megmérettetéseken. Szalagavatón vagyunk: a szalagtűzés élmény azoknak, akik jelen lehetnek, de nem kizárólag a végzősök ünnepe, hanem az iskola örökségének is fontos része.
– Mennyi ideje is vagyok hunyadisok? – tette fel a kérdést Kovács Istvánné. Beszédében kifejtette: A több száz együtt töltött nap minden középiskolás számára meghatározó élmény. Az iskola falai eddig védőburokként vették körbe a diákokat, akiknek hamarosan megszűnik a megszokott biztonság, hisz hamarosan távoznak az intézményből. Az átélt élmények néha jók, néha rosszak voltak,  de biztos, hogy alakították a fiatalok jellemét.