A "feketemosogatótól" a fehér asztalig

A Szalai família 1969-ben költözött Csopakra, ahol a családfő 56 szobás üdülőkomplexumot vezetett, tehát beszélgetőpartnerünk szinte szó szerint “beleszületett”a vendéglátásba.   A hatodikas tanuló a szünidőt már  a mosogatással töltötte, hogy a majdani szállodafőnök a legnehezebb munkát, a fazekak és a lábasok suvickolását is megismerje. A kis Zoli természetesen akkor nem repesett az ötletért, de nevelésének gyümölcseit manapság már kamatoztathatja. Bárkiből lehet valaki, de úgy, hogy közben ember is maradjon, és sose felejtse el azt, hogy honnét jött, ezt bizony meg kell tanulni - vallja a vendéglátós, majd hozzátette: a kolbásztól a lángossütőig szinte mindenhol dolgoztam, talán csak cukrászdában nem. Szalai Zoltánt magával ragadta a Balaton-filing: főszezonban a pezsgés, ősszel és télen pedig a nyugalom, ami meghatározta az életét.
A Keszthelyen végzett vendéglátós megjegyezte: akkoriban az országban mindössze öt iskolában oktatták a szakmát, és nagyon nehéz volt bekerülni ezekre a helyekre. A maga 4,9-es nyolcadikas átlaga mellé is elkelt némi segítség, hogy felvegyék az áhított intézménybe. Az a fiatal, aki ezt a pályát választotta, kénytelen volt tudomásul venni: nincs nyári lógás, szórakozás, csak kemény meló. Ismerősünk nősülése révén került a Rábaközbe. Eleinte furcsállta az itteni szokásokat, de aztán megszokta a környezetet, és munkája révén sok emberrel sikerült kapcsolatot teremtenie. Itt kóstolta először a füstöléssel és pácolással készült sódér elnevezésű ételt, valamint az aszaltszilvás tejes bablevest.
Szalai Zoltán történetének folytatásában elhangzott: Amikor 1996-ban befejezte vállalkozását, még rövid, futó kapcsolatnak tűnt az oktatás iránti érdeklődése, de aztán tartós szerelem lett a vége. Az ajkai kitérőt követően a győri Krúdynak lett a szakoktatója. Kupákkal, emléklapokkal, elismerésekkel teli vitrin bizonyítja, hogy milyen eredményesen szerepeltek tanulói a versenyeken. - Minden jelentősebb gasztronómiai rendezvényen igyekszünk ott lenni, és valami újat hozni úgy, hogy megőrizzük népi hagyományainkat, és ezt átültetve egy olyan modernebb technológiai rendszerbe, ami a mai kor emberének is fogyasztható finomságként tartható számon - fogalmazott a szakoktató.
Szalai Zoltán 2009-ben kapta azt a felkérést, hogy vállalja el a győri Apáczai Csere János Kar újjászerveződő Vendéglátó Intézeti Tanszékének szakoktatói állását. Új elfoglaltsága persze nem akadályozta meg abban, hogy tovább folytassa a szabadtéri gasztronómiai versenyzést. 2010-ben Zánkáról ezüstéremmel tértek haza tanítványaival, a bogácsi országos megmérettetésen a grill-desszerttel elsők lettek, a SzeptEmber Feszt programon pedig öt kilogramm marhalábszárból rábaközi gidapörköltet, köretként pedig öreglebbencs felfújtat készítettek. Az ételről  annyit érdemes tudni, hogy nevét nem az alapanyagokról, hanem a tüsténkedő fiatal lányok Őzgida csapatáról kapta.
Tanulmányozva a jól ismert győri Apáczai-főiskola honlapját, Szalai Zoltánnal kapcsolatban a következő információkra bukkantam: közéleti tevékenységek - önkormányzati képviselő, egyházközségi képviselő, a Szilikút Népfőiskolai Egyesület vezetőségi tagja. Hogy az előző témához kapcsolódva stílszerűek maradjunk, ráadásnak a desszert:  hobbi - hegedű, brácsa, székely brácsa, zongora, shotokan karate, magyar történelem, magyar őstörténet. A gasztronómus szakember harmadik ciklusát tölti a szili önkormányzatban, s hogy a főzésen kívül máshoz is ért, jól bizonyítja: nem tősgyökeres helyiként ismét bizalmat kapott a falubeliektől.
De térjünk vissza a főételhez: Szalai Zoltán egy jó velős pacalért még az ország túlsó felére is hajlandó lenne elmenni,  s milyen igaza van, amikor azt mondja, hogy óvakodjanak a túlzásoktól a konyhaművészek, mert akkor jó az étel, ha  eredeti formájában felismerhető, és megőrzi hagyományos, jellegzetes ízét. Mellé vargabélest és az adott tájegységre jellemző száraz bort ajánlja. Mindenki egészségére!

A gasztronómiai élvezeteket folytatva bemutatkozott az a két rábapatonai hölgy is, akik rendszeresen részt vesznek Szalai Zoltánnal a különböző versenyeken. Szabó Magdolna a veszprémi Pannon Egyetem turizmus-vendéglátás szakának végzős hallgatója 2001-ben kezdte a győri Krúdyban a tanulmányait. Pályája alakulásában meghatározóak voltak a bogácsi versenyek, és különleges ételként említette a nálunk ínyencnek számító békacombot, amit ő bizony megkóstolt. A lány elfoglaltságai miatt otthon ritkán főzőcskézik, kedvenc étele a rizses lecsó, amit szerinte könnyű elkészíteni. Bálint Eszter krúdys tanulmányait követően szintén megtartotta eredetileg választott foglalkozását. Eszter a kétéves technikum elvégzése alatt sok versenyen vett részt Szalai Zoltánnal. Az Apáczai-főiskola turizmus-vendéglátás szakán tanuló diák decemberben államvizsgázik. A szakmaválasztásban nagy valószínűséggel bátyja vendéglátós ismeretei is meghatározóak voltak.  Nála a karalábéleves a befutó, valamint a zöldséges falatok, de a pörköltet és a vadételt sem utasítja el.