A fényekkel való játék sikerélményt ad

A „Hagyomány képekben” elnevezésű szakkör résztvevői elsősorban a település néprajzi értékeit, az épített és a táji örökség említésre érdemes példáit mutatják be a fotókon keresztül. A gyerekek nemcsak a fényképezés alapjait sajátítják el, hanem behatóbban foglalkoznak a város és Dél-Rábaköz kultúrkincseivel – tudtuk meg Tóth Nikoletta etnográfustól. Izgalmas feladat a gyerekeknek a hajdan volt beledi malmok felkutatása, a Barthodeiszky-kastély fotók általi dokumentálása, valamint a helytörténeti gyűjtemény anyagának bemutatása. Napjaink nagyon népszerű játéka az „Ilyen volt, ilyen lett”. A szakember szerint ezt akár az épületekre vagy utcarészletekre is alkalmazhatják a fiatalok, mert sok tárgy vagy ház eredeti formájában maradt az utókorra, míg egy részük már csak az idősebbek emlékeiben vagy a megsárgult fényképeken él tovább.
A pályázati forrásból megvalósuló kétéves projekt első szakaszában főleg Beled épített és táji környezetével foglalkoznak a szakköri tagok, a következő tanévtől pedig a dél-rábaközi értékeket kutatják fel. – Néprajzi értéknek tekinthetjük a színjátszókör tevékenységét, ezért ezt a témát is feldolgoztuk – fogalmazott az etnográfus. Szerinte jó, ha a diákok komplex hagyományismerettel rendelkeznek, de a helyi sajátosságok feldolgozása közben erősödhet kötődésük a településhez, ahhoz a helyhez, ahol élnek. A rábaközi kultúrával kapcsolatban is vannak még olyan felfedezésre váró részletek, amelyek akár a szakkör jóvoltából válhatnának közkinccsé.

A gyerek a feladatokat úgyis megoldja magától, csak az instrukciókat kell megadni – hangzott a természetfotós véleménye.
A fotótechnikai ismeretek elsajátítása nem volt annyira izgalmas a gyerekeknek, de a terepmunka már jobban felvillanyozta őket – mesélte Molnár István. A kiváló paraméterű univerzális zoom optikával szinte valamennyi feladatot teljesítették – tette hozzá a szakkörvezető.
Molnár István szerint már akkor teljesül a szakkör küldetése, ha közvetítik a tájegység keltette érzelmi, hangulati mondanivalót a fiatalok által készített képek. A diákok további felfedezést tehetnek a dél-rábaközi hagyományok megőrzése terén, mert munkájuk során azt is látni fogják, hogy mely helytörténeti értékeink mentek eddig veszendőbe, illetve melyeket lehet az utókornak megmenteni. Utóbbiért ők maguk is sokat tehetnek. A digitális kor rengeteg előnyt kínál a régebbi fotótechnikákkal szemben, hiszen akár a mobiltelefonnal is elképesztően jó felvételeket lehet készíteni. A tükörreflexes fotómasinával a megadott nézőpontból pedig egyenesen csodát lehet művelni, ami kihívást jelent a fiataloknak. Szintén a szakmai fejlődés része, hogy a szakkör résztvevői a kevésbé sikeres felvételek után korrigálták önmagukat, hogy jobb eredmény szülessen. – Volt néhány kislány, akik a támpontok alapján otthon egészen jó csendéleteket készítettek saját gépeikkel. A kompakt kategóriás fényképezők is felveszik a versenyt a jobb minőségű eszközökkel. Lehet látni a gyerekeken, hogy élvezik, és próbálják megvalósítani elképzeléseiket – nyilatkozta Molnár István.
A fiatalok felkeresték az egyik helyi, hagyományos eszközöket használó, régi kovácsműhely hangulatát idéző mester otthonát, ahol az adott fények kihasználásával, vaku nélkül állították elő képeiket. Az erős fény ellaposíthatja, semlegessé teheti a fotós közegét, mely ha természetes, akkor nagyon jó kompozíciós hatások érhetők el.
A szervezők szándéka szerint a kreatív szakkörök a pályázat lejárta után is folytatódni fognak, hiszen arra a gyerekekben is kialakul az igény a felkutatott témák mélyebb megismerésére, s mi több, a vizsgált területek akár a pályaválasztásban is segíthetik a tanulókat.