A Fognyűvő Manócskától jobb megszabadulni!

– Ma milyen jó napom van, mennyi szép foggal találkoztam! – jegyezte meg az iskolafogászatot ellátó szakorvos. Dr. Bokory Erzsébet elégedett volt a székben ülő harmadikas kisfiúval, mert szép nagyra tátotta a száját, ezért hamar végeztek az ellenőrzéssel. Nála mindent rendben talált, két tejfoga pedig csak alapos tisztítást igényelt, mert ezek helyett úgyis kinő a végleges. A többi gyerek izgatottan várakozott az ajtó előtt, bízva abban, hogy ők is ilyen szerencsések lesznek.
A rendelőben első alkalommal megjelenő nebulóknak még nem volt mihez viszonyítaniuk, így ők se jó, se rossz tapasztalattal nem rendelkeztek. A doktornő a kedvükért elmondta  Nyalókás Gergő történetét, aki imádta az édességet, viszont sosem tisztította a fogait. A gyerekek okultak a meséből és rögtön tudták, hogy járt a mohó cukorkafaló: rövid idő alatt tönkrementek és megfájdultak a fogai. Az elbeszélés főszereplője, Gergő nem aggódott a liftes székben, és még a lámpácskák sem zavarták,  a “motoros vízipisztolytól”pedig nyomban elmenekültek a Fognyűvő Manók.

Mire az iskolások maguk is kipróbálták a speciális fogászati széket, már mindent tudtak a megelőzésről, valamint a vizsgálat lényegéről.

Gömböcz Ramóna odafigyel az egészségére, ezért mindig fogyaszt gyümölcsöt. Tisztában van vele, hogy minden étkezés után ildomos lenne a fogmosás, de iskolaidőben csak reggel és este van erre lehetősége. A magyarkeresztúri Németh Anna szintén a rendszeres fogápolásról  beszélt. Inkább többször használja a fogkrémet és a fogkefét, mert nem szeretné, ha fogfájással kerülne orvoshoz. A Bogyoszlóról érkezett Pászli Patrik még csak általános iskolás, de hallotta az idősebbektől, hogy az evéshez elengedhetetlen az ép fogazat, ezért ő is vigyáz rájuk. A fogászati ellenőrzés előtt megszólaltatott fiú kicsit tartott a vizsgálattól, de abban bízott, hogy az utolsó alkalom óta nem romlottak sokat a fogai. A jobaházi Csizmadia Alen jobb helyzetben volt, mert ő már kijött a vizsgálóból. A doktornő egy lyukas fogat talált nála, ezért tervezte, hogy visszamegy a rendelőbe. Alen azt ígérte, hogy bátran fog viselkedni és mindig ügyel a rendszeres fogmosásra.

Az iskolások sok-sok jó tanáccsal és a jövőre vonatkozó biztatással fejezték be a vizsgálatot, valamint minden gyerek kapott egy-egy fogmosásra emlékeztető kedves kis matricát, hogy később se feledkezzenek meg kötelezettségeikről.

A fogápolásról, valamint a fogínybetegségek megelőzéséről a harminc éve a gyógyító pályát választó dr. Karczag Margittal beszélgettünk. Ma már modern gépek segítik a fogorvosok munkáját, az újonnan bevezetett eszközök pedig a betegek gyógyulását szolgálják. A korábban gyakrabban előforduló foghúzás  és -pótlás helyett előtérbe került a megelőzés. A szuvasodás mellett a többi egyéb fogágybetegség okozza a legtöbb problémát. A doktornő szerint gyakorlatilag és anyagilag is megoldhatatlan, hogy a régi amalgám töméseket mindenkinek kicseréljék fehérre. A korábban alkalmazott, és fémtartalma miatt veszélyesnek mondott tömőanyag előnye viszont, hogy nagyon jól illeszkedik a fog széléhez, ezért még húsz év múlva sem esik ki és védi a fogat az elhalástól. A helyette nemrég bevezetett üvegionomer sajnos nem fed egyenletesen, ezért könnyen kialakul a másodlagos fogszuvasodás. A fehér tömőanyaggal gyógyított betegeknek alaposabb és gyakoribb fogmosásra van szüksége. Az elhanyagolt fog gyökerénél baktériumtelepek halmozódhatnak fel, amelyek a véráramba kerülve a szervezet egyéb részein is problémát okozhatnak. Az orvos akkor van a legnagyobb bajban, ha a menthetetlen fogú páciens közli, hogy nem tudja mit akar, de a fogát semmiképp se húzzák ki. Dr. Karczag Margit szerint ha el is kezdik a kezelést, lehet, hogy az egész immunrendszerre kihat a beteg testrész, tehát nem biztos, hogy a fog megmentése a legjobb megoldás.