százat, vagyis ennyi darab szarvasmarhát gondoztak, megvásárolták az osztrák tulajdonostól a régen tejfeldolgozóként is működő Vas megyei csánigi telepet. A csúcsidőszakában 450 tehénnel gazdálkodó Molnár családnak napjainkban a korábbi állatlétszámnak a fele van meg. A bikaborjúkat értékesítésre szánják, a kvótarendszer pedig azt szabályozza, hogy mennyi tejet értékesíthetnek. A gazda elégedett a hozammal, ugyanakkor tudja, hogy az állatok többet is tudnának tejelni, de a speciális táp mázsája szinte még egyszer annyiba kerül, mint a kukorica vagy a búza, ezért csak módjával lehet az előbbit adagolni. A mezőgazdaság úgy kerek, ha van benne állattenyésztés és növénytermesztés – jelentette ki a szakember. Minden takarmányt megtermelnek az 550 - 600 hektáros területen, melyből 150 - 200 hektár saját, a többi pedig bérelt föld. A fejőházat nemcsak felépíteni, de fenn is kell tartani – célzott a folyamatosan emelkedő energia- és anyagárakra Molnár Sándor, hozzátéve: a legapróbb alkatrészért is horrorisztikus összeget kell fizetni.
Tej Terméktanács tagja reméli, hogy egyszer csak felismeri a mindenkori vezetés az ágazat jelentőségét. Csökkenhetne a munkanélküliség azáltal, ha több embernek adna munkát, de a bérre rakódó járulékok és a terhek kifizetése túl magas összeget jelent. A háromlábú szék még csak-csak megáll, de ha eggyel kevesebb tartja, már bizonytalan lesz. Molnár Sándor mindezzel azt példázta, hogy a viszonylagos egyensúly még az Európai Unióba lépés előtt borult fel, amikor kivonult az állam az ellentétes érdekeket érvényesítő termelő és feldolgozó párharcából. A komoly banki hitellel rendelkező mezőgazdász a leendő trágyatároló építése miatt 30 millió forintos beruházással a nyakán sem adja fel, mi több, úgy gondolja: Hadd menjen, aztán majd lesz valahogy! A telep jövője komoly fejtörést okoz a családnak, mert kalkulációik szerint két lehetőség közül választhatnak: Megmaradnak a kevés bedolgozót foglalkoztató mostani szinten, vagy igen nagyot lépnek előre és százas nagyságrendben növelik az állatok számát. Molnár Sándor egyik gyermekére sem erőltette ezt a fajta tevékenységet, ezért természetes, hogy Rita leánya más pályát választott, viszont Balázs és Viktor fia szívesen foglalkoznak a gazdasággal, melynek vezetését a fivér látja el.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.