Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

A gazda szerint a külföldről behozott tej nagy "bukfenc" az ágazatnak

Teljesült Molnár Sándor vágya, amikor abban az iskolában tanulhatott, ahol gyermekkori szenvedélyével, az állattartással foglalkozott. A falun nevelkedett fiatal Szombathelyen szerezte meg a középfokú szarvasmarha-tenyésztő és tejtermelő szakképesítését. Az iskolából kikerülvén nem volt nagy választási lehetősége, ezért elhelyezkedett a helyi téeszben, de még a rendszerváltás előtt a maga ura lett: 6 tehénnel és 8 anyadisznóval belevágott saját vállalkozásába. Az említett ‘90-es évekre Molnár Sándor 30 tehénnel, 15-20 növendékkel, pár lóval és egy traktorral komoly családi gazdálkodást hozott létre. Hogy legyen etetnivalója, a takarmány jelentős részét a Rába folyó töltésén termesztette, és volt olyan év, amikor 24 szelvényen (1 szelvény 200 méter hosszú területtel egyenértékű) ment a javarészt kézi munkával történő gazdálkodás. Mikor a vásárosfalui farmon elérték a bűvös százat, vagyis ennyi darab szarvasmarhát gondoztak, megvásárolták az osztrák tulajdonostól a régen tejfeldolgozóként is működő Vas megyei csánigi telepet. A csúcsidőszakában 450 tehénnel gazdálkodó Molnár családnak napjainkban a korábbi állatlétszámnak a fele van meg. A bikaborjúkat értékesítésre szánják, a kvótarendszer pedig azt szabályozza, hogy mennyi tejet értékesíthetnek. A gazda elégedett a hozammal, ugyanakkor tudja, hogy az állatok többet is tudnának tejelni, de a speciális táp mázsája szinte még egyszer annyiba kerül, mint a kukorica vagy a búza, ezért  csak módjával lehet az előbbit adagolni. A mezőgazdaság úgy kerek, ha van benne állattenyésztés és növénytermesztés – jelentette ki a szakember. Minden takarmányt megtermelnek az 550 - 600 hektáros területen, melyből 150 - 200 hektár saját, a többi pedig bérelt föld. A fejőházat nemcsak felépíteni, de fenn is kell tartani – célzott a folyamatosan emelkedő energia- és anyagárakra Molnár Sándor, hozzátéve: a legapróbb alkatrészért is horrorisztikus összeget kell fizetni.
A polgármester szerint ahhoz, amit ő csinál, mindenképpen kell megszállottság, máskülönben nem megy. Ha esik, ha fúj, képes hajnalban kelni, hogy odaérjen a korai fejésre és akkor sem jön zavarba, ha hirtelen helyettesítenie kell valakit a munkában. A modern elektromos berendezések azonban nem hozzák lázba, jobban kedveli a régi megszokott eszközöket. A gazda lovait mostanság szekér elé fogja, és úgy szemlézi a határt, vagy csak egyszerűen gyönyörködik az állatok  mozgásában. Szíve vágya, hogy majd egyszer különösebb cél nélkül is bekocsizza velük a környéket. Vásárosfalu első embere tisztában van vele, hogy az az idő már nem jön vissza, amikor a települések szinte teljes lakossága megélt a mezőgazdasági tevékenységből; de a szakminisztériumban jó ismerősökkel rendelkező Tej Terméktanács tagja reméli, hogy egyszer csak felismeri a mindenkori vezetés az ágazat jelentőségét. Csökkenhetne a munkanélküliség azáltal, ha több embernek adna munkát, de a bérre rakódó járulékok és a terhek kifizetése túl magas összeget jelent. A háromlábú szék még csak-csak megáll, de ha eggyel kevesebb tartja, már bizonytalan lesz. Molnár Sándor mindezzel azt példázta, hogy a viszonylagos egyensúly még az Európai Unióba lépés előtt borult fel, amikor  kivonult az állam az ellentétes érdekeket érvényesítő termelő és feldolgozó párharcából. A komoly banki hitellel rendelkező mezőgazdász a leendő trágyatároló építése miatt 30 millió forintos beruházással a nyakán sem adja fel, mi több, úgy gondolja: Hadd menjen, aztán majd lesz valahogy! A telep jövője komoly fejtörést okoz a családnak, mert kalkulációik szerint két lehetőség közül választhatnak: Megmaradnak a kevés bedolgozót foglalkoztató mostani szinten, vagy igen nagyot lépnek előre és százas nagyságrendben növelik az állatok számát. Molnár Sándor egyik gyermekére sem erőltette ezt a fajta tevékenységet, ezért természetes, hogy Rita leánya más pályát választott, viszont Balázs és Viktor fia szívesen foglalkoznak a gazdasággal, melynek vezetését a fivér látja el.
Beküldés dátuma: 2011. 10. 12.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés