Az osli falunapon általában a helyi és környékbeli amatőr csapatok szórakoztatják a közönséget, mivel a településnek nincs annyi bevétele, hogy profi művészeket hívjon a nyári programra.
A polgármester szerint helyben is vannak olyan tehetséges emberek, akiket érdemes megmutatni a nagyközönségnek, valamint a környező településekről érkező vendégeknek.
– Osli búcsújáró hely, ahol gyönyörű szép kegyhely várja a híveket: az 1800-as években épült kálvária – fogalmazott Fodor József. Az első templomi kápolna leégése után újat építettek. A falut a török, a tűzvész és a víz egyaránt pusztította, s az első templomi kápolna leégése után készült el a mostani imádságos hely. A kis épületben Jézus keresztútját lehet nyomon követni, hisz az oszlopokon a stáció képei láthatóak. A Pieta-szobrot mindig az adott alkalomnak megfelelően helyezték el a falusiak, ezért mostanság a kálvária végére került, ahova szabadtéri oltárt létesítettünk – hangsúlyozta Osli első embere.
Az Osli búcsúba régen távolabbról, gyalogosan érkeztek az imádkozó emberek, de mára megkopott ez a szokás. Ugyanakkor egyre több zarándok keresi fel napjainkban a kegyhelyet. A templom Mosolygó Madonna képéről lett híres, amelyet Kismartonból szállítottak a rábaközi településre.
Az önkormányzat hat évvel ezelőtt felújíttatta a kálváriát, rendbe hozatta a környezetét, újjáépíttette a Szent Vendel-kápolnát, amely a Kapuvár, Szárföld és Veszkény felől érkezőket fogadja a falu elején.
– Mivel településünk mindig elzárt volt, hosszú idő kellett ahhoz, hogy ezt a problémát feloldjuk. A lakosság főként a mezőgazdaságból élt: 100 hektár belterület, 1000 hektár körüli külterület látta el a szorgos helyieket. Az iparosodás, a nagyfokú, hirtelen fejlődés Osliban elmaradt, ezért az itt élők akár 100-150 kilométerre is vállalják az ingázást. Ha kissé elzártan is élünk, a határ közelsége sok munkalehetőséget kínál, ami az utóbbi időben meglátszik a településen. Mivel Osliban nem telepedtek le a nagyüzemek, leginkább a pályázatokra tudunk szorítkozni – folytatta a tájékoztatást Fodor József. – Nagyon oda kell figyelni a pályázatokra, mert nem mindegy, hogy melyikbe vágunk bele. Olyanra van szükség, amely jól illeszkedik az adottságainkhoz.
Az elmúlt esztendőkben az út- és járdaépítést, a közműfejlesztést mind pályázati pénzből oldották meg. Osli polgármestere úgy véli, túl vannak bonyolítva a projektek, ezért néha gondot okoz egy-egy pályázat elkészítése. Jelenleg folyamatban a járdaépítésre és a kisbuszokra beadott pályázatuk. A pálya körül hálófogókkal ellátott biztonsági védőkorlátot építenek; ezt a beruházást július végén szeretnék átadni.
Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a pályázatfigyelést, ugyanakkor a fejlesztések megvalósításához számítanak a helyi vállalkozásokra is.
– Megtehetjük, mert Oslinak szorgalmas lakossága van. Az itteniek mindig arra törekednek, hogy környezetük szép legyen. Céljaink megvalósításában sokat jelent, hogy nagyon jó az összetartás az emberek között – hangzott a nyilatkozatban.
Fodor József, a valamivel több mint kilencszáz lelkes Osli polgármestere szerint minden ember egyformán fontos, ezért valamennyi korosztály képviselőjével megpróbálja megtalálni a közös hangot.
Képzeljük el, hogy hivatalos ügyeinket bárhol, bármikor intézhetjük – legyen az egy kávézó terasza, egy vidéki vonatút, vagy akár az otthoni kanapénk.
A Beledi Evangélikus Gyülekezetnél a jól tanuló és a szociálisan rászoruló, valamint az egyházban aktívan tevékenykedő, „hitüket gyakorló” gyerekeket támogatják az alapítványon keresztül.
November végén megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a csornai jégpálya. Advent első vasárnapján ünneplőbe öltözött a város és kigyúltak a település káprázatos fényei.
November végén kigyúlt az első adventi gyertya fénye Kapuváron a Fő téren, ahol több százan ünnepeltek karácsonyi hangulatban.
A fiatalok hite is hozzájárult papi hivatásának megerősítéséhez és tovább építkezett belőle.