A bor legalább annyi törődést igényel, mint a fiatalasszony – tartja a közvélekedés –, amit az ötödik alkalommal megrendezett bágyogszováti borversenyen résztvevő gazdák észben is tartanak. A rábaközi település nem tartozik a klasszikus bortermelő vidékekhez, de attól függetlenül egyre nívósabb és nagyobb érdelődésre számot tartó rendezvényt szerveznek Bágyogszováton.
Az egyik éjszakába nyúló nótaesten pattant ki Karmazsin József fejéből a borverseny megrendezésének ötlete, amit rögtön felkarolt Torma József. A Bágyogszovátért Egyesület elnöke és segítői azóta sem bánták meg, hogy öt évvel ezelőtt belevágtak a szervezésbe, hisz azóta felfele ívelő pályát mutat a rendezvény. A 2016-os esztendőben már hetvenöt bormintát mustrált a szakavatott zsűri, és a lelkes bágyogszovátiak szerint jövőre el fogják érni a százat.
Karmazsin József ötödször vitte el idén a „Bágyogszovát legjobb vörös bora” fődíját. A szőlőművelés szeretetét nagyapjától tanulta meg. Az Othello 200 méteres kordonon terem, és a szőlészettel kapcsolatos teendőkbe felesége és gyermekei is besegítenek. A bágyogszováti család már a borverseny megrendezése előtt foglalkozott a gyümölcstermesztéssel. Karmazsin József baráti körében imádják a nemes nedűt, amit a népes család tagjaitól sem szokott sajnálni, ezért a vörös bor sosem marad rajta.
A bágyogszováti Őri Róbert 1975 óta foglalkozik a szőlőtermesztéssel a háza mögötti kertben. A 150 négyszögölnyi területen először oltványszőlővel próbálkozott, s miután az nem vált be, váltott a szívósabb direkt termőre. A borászkodást édesapjától „örökölte”, melyhez az ismereteket a szakkönyvekből és a bágyogszováti borversenyen elhangzott előadásokból merítette. Az idei megmérettetésen tulajdonképpen mindhárom mintaborát díjazta a zsűri, mert két aranyérem, és a "Bágyogszovát legjobb vörös borának" járó elismerést lett a jutalma. A bágyogszováti gazdát az idei siker arra ösztökéli, hogy a jövőben még jobbra törekedjen.
Horváth Nándornak az öccse is szőlészkedik, így mindketten folytatják a családi hagyományt. A bágyogszováti nyugdíjas a kezdetekkor saját kertjükben foglalkozott a szőlővel, de idén Győrújbarátról hozta az öt mázsa termést, melyből 20,5 fokos mustot állított elő. A 300 liter bor egy év alatt elfogy saját szükségletre, ezért az értékesítéssel nem foglalkozik. A gazda a tavalyi versenyen bronzérmes lett, majd megfogadva a jó tanácsot, új tároló hordót szerzett be, így Olaszrizlingjével 2016-ban megkapta a"Bágyogszovát legjobb fehér borának" járó díjat.
Szabó Árpádra édesapjától szállt rá a szőlőtermesztés hagyománya. Eleinte kínok árán tett eleget kötelezettségének, majd egyre jobban megtetszett neki a rengeteg munkát, energiát igénylő, ugyanakkor sok szépséget magában hordozó tevékenység. A "Verseny legjobb fehér bora" elismerést bezsebelő rábaszentmihályi gazda szőlőből készült italát más helyeken nem akarja megkóstoltatni. A bágyogszováti versenyen ismerősök, barátok közt töltheti idejét, ezért jövőre sem szeretne lemaradni a rendezvényről.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.