A jövő dinókutatója

A komolyan nyilatkozó fiú eleinte a köveket gyűjtötte, de az idei horvátországi családi nyaralása alkalmával “rákapott”a kagylókra és csigákra is. Balázst leginkább a rétegződést mutató kövek érdeklik, melyekre tudományos magyarázatot is adott: az evolúció során üledékes lerakódások keletkeztek, miközben egymásra csúsztak a földrészek. A diák úgy tudja, hogy már a dinoszauruszok előtt léteztek a kagylók, s gyűjteményében sok apró, de tenyérnyi méretű puhatestű is megtalálható. - Sétálgattam a parton és észrevettem, hogy elég sok elhullott csiga van a földön - idézte fel nyári élményeit a riportalany, aki az egyik szivacsszerű képződményben megkövült kagylót pillantott meg. Balázs nem rest, mert utánaolvas szenvedélye tárgyainak, s ha túl sok van valamelyikből, osztálytársainak ajándékozza. A negyedikes fiú megjegyezte: a spanyolcsiga nagyon káros, mert mindent szétrág a kertekben, sőt azt a szörnyűséget is hallotta róla, hogy saját elhullott fajtársát is felfalja. A gyűjtődobozban őrzi további “kincseit”: erdei sikló levedlett bőrét, valamint egy gyíkruhát. Beszélgetőtársunk róluk is szolgált információval: előbbi kígyófaj ártalmatlan, de a rákosi vipera akkora mennyiségű mérget juttathat az emberbe, mely már halálos is lehet. Balázs mindenkit megnyugtatott, tudni illik kicsi az esélye, hogy Kapuvár környékén összetalálkoznánk a gyilkos állattal.

Balázst élénken foglalkoztatja az őskori hüllők története, de még az őket megelőző trilobitákról (háromkaréjú ősrákok)is sokat olvasott. - Ha felnézünk az égre, még ma is dinókat láthatunk - jelentette ki a fiú, akinek kedvence a tyrannosaurus rex. A zsarnokgyík azért került nála ilyen előkelő helyre, mert kevés kivételtől eltekintve bármit képes volt elzsákmányolni. A T.rex-re vonatkozó kérdésünkre, ami szerint mekkora volt ez a dinoszaurusz, a pátzays diák rögtön mondta a választ: 16 méter hosszú és 6 méter magas.

Balázs láthatóan imád ezekkel a dolgokkal foglalkozni, de barátai, ismerősei egyelőre nem mutatnak nagy érdeklődést hobbija iránt. Még mielőtt bárki elkönyvelné riportalanyunkat tudósjelölt könyvmolynak - ami persze önmagában sem volna baj -, azért itt van még egy kis adalék: szabadidőmben számítógépezek, tévét is nézek, meg ha átjönnek a haverjaim, akkor lövöldözőst játszunk. Egy csapásra elszállt a fiú megfontolt komolysága, mikor közölte: talán egyszer dinókutató leszek. Televíziónk nevében annyit mondhatok, hogy úgy legyen, és térjünk vissza a témára jó 20 év múlva.