A pokol legalján érezhette magát a Don kanyart megjárt katona – mondta visszaemlékezésében Antal Istvánné, akinek anyai nagybátyja átélte a borzalmakat.
Az orosz frontot megjárt Horváth János szolgálati idejének letöltéséért kapott emléklapot a 2. világháborúban. A korabeli viszonyokat jól mutatja, hogy családja a képet nem a falon tartotta, hanem a szekrény legmélyén. Ha megérett rá az idő, csak akkor vegyétek elő ezt a fotót – mondta a magyar honvéd.
Antal Istvánnéval emlékeztünk édesanyja fiútestvérére, a Don kanyarnál harcolt, komoly sebesülést szerzett beledi katonára, akinek Imre nevű bátyja a lipicai ménest őrizte a háború ideje alatt.
– Rettenetesen sokat szenvedtek, rossz fizikai állapotban, ráadásul éheztek. Emberfeletti erő kellett, hogy elviseljék a megpróbáltatásokat – mesélte Antal Istvánné, aki elmondta, hogy nagybátyja századából mindössze heten maradtak életben, Beledbe pedig csak rokona tért haza. A háborút túlélt katona elvesztette egyik lábfejét.
A történetet felidéző asszony kiemelte a bajtársak önfeláldozó szerepét: A honvédek a legszélsőségesebb körülmények közt sem hagyták cserben katonatársukat. Hat életben maradt ember megpróbált kitörni az ellenség gyűrűjéből, miközben halottnak hitték az élettelenül fekvő Horváth Jánost. A beledi katonát valahogy mégis feltették egy szekérre, és a kocsis vette észre, hogy megmozdult a társuk. Nagy nehezen sikerült felkönyörögni egy sebesülteket szállító német autóra, mert a vezetője látva a rendkívül rossz állapotban lévő honvédet, először tiltakozott, mondván holttesteket nem visz tovább, csak sérülteket. A szülők évekig nem kaptak semmi hírt a Németországba került gyermekükről, akinek háromszor műtötték a súlyosan sebesült lábát.
A nagybácsi hazakerülésekor kb. tízesztendős Antal Istvánné úgy emlékszik, hogy a katona hazakerülése után nagyon rossz idegi állapotban volt. Egy pillanat alatt képes volt elveszteni a józan ítélőképességét.
– A testét valamennyire meggyógyították, de a lelkét sosem – fogalmazott Antal Istvánné, aki nagyon örül, hogy megérhette azt az időt, amikor méltó tisztelettel beszélhet a frontot megjárt katona és a rokonság által átélt borzalmakról. Horváth János története szomorúan ért véget, mert 1962-ben tragikus körülmények közt vetett véget életének. Beledi mesélőnk szerint a történet tanulsága, hogy mostanság kevés példát látni a harcokban részt vett katonák önzetlen bajtársi szeretetéhez hasonló odaadásra.
A beledi katolikus templom felújításának ideje alatt a közösségi házban tartják meg a szentmiséket.
A diákokkal és a felnőtt dolgozókkal együtt idén ősszel közel ezren kezdték meg a tanulmányaikat, illetve a munkát a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában.
Nincs miért izgulni az elsősöknek, hiszen 2023 szeptemberétől a széchenyisek nagy családjához, összetartó közösséghez tartoznak valamennyien.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában a 2023/2024-es tanévtől számos változás lépett életbe: több ismeretlen arc, új pedagógusok, az azonos korosztályba tartozó gyerekek helycseréje miatt pedig sokuknak szokni kell az új környezetet.
Vendégjárás címmel tartott táncos-zenés délutánt a csornai Pánlika Táncegyüttes. Immár öt éve annak, hogy a pánlikások – a közönség nem kis örömére – vendég fellépőket hívnak Csornára, hogy közösen búcsúztassák a nyarat.
Egyik legősibb ünnepünk, a keresztény magyar állam alapításának alkalmából tartottak megemlékezést a Csornai Premontrei Rendház dísztermében.