A pokol legalján érezhette magát a Don kanyart megjárt katona – mondta visszaemlékezésében Antal Istvánné, akinek anyai nagybátyja átélte a borzalmakat.
Az orosz frontot megjárt Horváth János szolgálati idejének letöltéséért kapott emléklapot a 2. világháborúban. A korabeli viszonyokat jól mutatja, hogy családja a képet nem a falon tartotta, hanem a szekrény legmélyén. Ha megérett rá az idő, csak akkor vegyétek elő ezt a fotót – mondta a magyar honvéd.
Antal Istvánnéval emlékeztünk édesanyja fiútestvérére, a Don kanyarnál harcolt, komoly sebesülést szerzett beledi katonára, akinek Imre nevű bátyja a lipicai ménest őrizte a háború ideje alatt.
– Rettenetesen sokat szenvedtek, rossz fizikai állapotban, ráadásul éheztek. Emberfeletti erő kellett, hogy elviseljék a megpróbáltatásokat – mesélte Antal Istvánné, aki elmondta, hogy nagybátyja századából mindössze heten maradtak életben, Beledbe pedig csak rokona tért haza. A háborút túlélt katona elvesztette egyik lábfejét.
A történetet felidéző asszony kiemelte a bajtársak önfeláldozó szerepét: A honvédek a legszélsőségesebb körülmények közt sem hagyták cserben katonatársukat. Hat életben maradt ember megpróbált kitörni az ellenség gyűrűjéből, miközben halottnak hitték az élettelenül fekvő Horváth Jánost. A beledi katonát valahogy mégis feltették egy szekérre, és a kocsis vette észre, hogy megmozdult a társuk. Nagy nehezen sikerült felkönyörögni egy sebesülteket szállító német autóra, mert a vezetője látva a rendkívül rossz állapotban lévő honvédet, először tiltakozott, mondván holttesteket nem visz tovább, csak sérülteket. A szülők évekig nem kaptak semmi hírt a Németországba került gyermekükről, akinek háromszor műtötték a súlyosan sebesült lábát.
A nagybácsi hazakerülésekor kb. tízesztendős Antal Istvánné úgy emlékszik, hogy a katona hazakerülése után nagyon rossz idegi állapotban volt. Egy pillanat alatt képes volt elveszteni a józan ítélőképességét.
– A testét valamennyire meggyógyították, de a lelkét sosem – fogalmazott Antal Istvánné, aki nagyon örül, hogy megérhette azt az időt, amikor méltó tisztelettel beszélhet a frontot megjárt katona és a rokonság által átélt borzalmakról. Horváth János története szomorúan ért véget, mert 1962-ben tragikus körülmények közt vetett véget életének. Beledi mesélőnk szerint a történet tanulsága, hogy mostanság kevés példát látni a harcokban részt vett katonák önzetlen bajtársi szeretetéhez hasonló odaadásra.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.