A kónyiak mindenben kiállnak egymás mellett

– Mennyi hala van annak, aki többet fogott? – kíváncsiskodott az egyik gyermek. – Negyven – jött a rövid, de velős válasz. – Azt a mindenit! – ragadtatta magát elismerésre a beszélgetést kezdeményező fiú a kónyi Kerék-tó szabadidőközpontban megrendezett horgászversenyen. Horváth Sándort elkísérte két fia, Roland és Márk. A család férfi tagjai egész évben hódolnak e szenvedélynek. Az apuka arra tanítja csemetéit, hogy inkább ilyen békés szabadidős tevékenységet keressenek, mellyel nem ártanak senkinek, és ennek révén sokat tartózkodnak a szabadban. A horgászengedéllyel rendelkező ötödikes Ominger Vince lassan öt éve pecázik, s nemcsak a Kerék-tónál, hanem a tőzegesben is. A kónyi versenyen türelmesen várta a nagyobb kapást, mert beszélgetésünkkor még csak két kisebb kárászt fogott.

Ízlik a nagyalföldi csülökpörkölt a kisalföldieknek.
Csonka Géza szakács rendszeresen részt vesz a kónyi bika fesztiválon, de szép emlékeket őriz azokról a májusokról is, amikor a téesz falatozójában dolgozott. A szeghalmi születésű Földesi Zoltán hat éve költözött a Rábaközbe, ahol nagyon jól érzi magát. Böröczky Lászlónéval alföldi csülökpörkölt készítésével voltak elfoglalva. Az étel összeállítása annyiban tér el a hagyományostól, hogy köménymagot és fokhagymát is kevernek hozzá. Böröczky László marhahúsra alapozott, hagymával és fűszerekkel vegyített erdélyi tokány főzésén fáradozott. A szaftos ebéd egyéb adalékanyagairól nem árult el több titkot, de egyébként is kéznél volt a keresztapja, aki képzett vendéglátós révén jól ismeri a receptjét.

A csomagolástechnikai laboros mérnöki pontossággal mérte ki a hozzávalókat.
A csapatát bemutató Tóth Zoltán labormérnök a bikafesztiválon kivételesen nem a termékek csomagolását vizsgálta, hanem gombával spékelt marhapörköltet kevergetett. A tősgyökeres kónyi fiatalember általános iskolás kora óta részt vesz a szabadtéri rendezvényeken. A 28 éves Zoltán meggyőződéssel mondta: a település lakosságát kicsit zárt, de rendkívül összetartó közösségnek tartja, és nagy dolognak számít, ha valaki kónyinak vallhatja magát. A fesztiválnak is az a lényege, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek, akik ritkán rivalizálnak falubelivel, mert inkább segítenek, ha kell.

Az önkéntes tűzoltók kiegészítőnek szeretik a krumplit és csipetkét.
Gősi Imre miközben folyamatosan kevergette az ennivalót, “privát anyagokból”ígért különleges ételt, melynek a Vegeta helyett a maga által darált zöldség adja meg a zamatát. – Sűrűsége olyan, hogy falazni lehetne vele, de vigyázni kell vele, mert nagyon forró – figyelmeztette a kóstolókat. Bojnár Zsolt az általános iskola utolsó évfolyamára járt, amikor bekapcsolódott a kónyi tűzoltók munkájába, s nemrég az a megtiszteltetés érte, hogy ő helyettesítheti a parancsnokot. A csapat kondérjában rotyogó sertéshúsból és csülökből készülő gulyást az önkéntesek elnökhelyettese így jellemezte: az étel olyan, ahogy azt a”tűzoltók elképzelik”.

Aller Imre szerint az utóbbi években sokan megkérdőjelezték a május elsejei ünnepség létjogosultságát. Az európai kultúrnépek körében ez a nap mindig  is tavaszköszöntőként szolgált, majd új tartalommal egészült ki, amikor a munka ünnepévé nyilvánították – fogalmazott a kónyi polgármester. A kónyiak részben megőrizték a munkaszüneti nap eredeti jellegét, kiegészítve a falucsúfolóról híressé vált bika pozitív kicsengésű történetével. A szervezők elképzelése idén is sikerült, mert a község lakossága értékelte május első napjára időzített rendezvényt.