A korábbi hatvanról tíz oldalra csökkent az Új Széchenyi-terv egy-egy pályázata

Több lehetőséget rejt a vállalkozók számára az Orbán-kormány által kiírt Új Széchenyi-terv, mely hét fő téma köré csoportosítható, s ezek mindegyikében 30 és 70 milliárd közötti támogatás szerepel - fogalmazott Gyopáros Alpár a Csorna és Környéke Ipartestület által szervezett helyi fórumon. Amikor a vállalkozókról beszélünk, kifejezetten a kis- és közepes cégeket értjük - jegyezte meg az országgyűlési képviselő. A legnagyobb keretösszeget épp a vállalkozók befektetéseinek ösztönzésére kívánják fordítani. Az Új Széchenyi-tervben nemcsak vállalkozásfejlesztési pályázatok szerepelnek, hanem például a Magyar Fejlesztési Bank által kínált különböző támogatási és hitelkonstrukciók, amelyek segítségével részben önerőhöz  juthatnak a cégek, részben pedig önálló projekteket tudnak megvalósítani - hangzott a nyilatkozatban.
A program egyik kiemelt célja a magyar kis -és közepes vállalkozások segítése, mert minél többen képesek stabilizálni piaci helyzetüket, és fokozni akár nemzetközi versenyképességüket, annál stabilabbá válik az egész gazdaság, a másik terv pedig a foglalkoztatás bővítése, mert a bezárt gyárak, üzemek egzisztenciális veszélybe sodorhatják az embereket. A fizetést kézhez kapó lakosság növeli fogyasztását, ami viszont a hazai vállalkozások nyereségét eredményezi, hiszen tőlük vásárolnak. Ha többen dolgoznak, akkor egyre nagyobb lesz a szükségletek kielégítése, ami miatt bővülhet az adóbevételek köre. Gyopáros Alpár a közeljövő egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy megfelelő információhoz jussanak a potenciális pályázók, épp ezért az egyszerűsített tanácsadó hálózat működését tartja ildomosnak. A csornai fórum résztvevői olyan észrevételeket és javaslatokat adtak, amelyek hasznosíthatók a kormányzati munkában - hangoztatta a képviselő, majd közölte: a pályázati kedv csökkenésének egyik oka eddig a túlzott bürokrácia volt, melyben borzalmas mennyiségű papírhalmazt kellett kitölteni. Az országgyűlési képviselő a csornai fórumon tájékoztatta az ipartestület tagjait az eddig kiírt projektekről, melyek között konkrét lehetőségek is elhangzottak.
Háncs Károly a csornai önkormányzat képviselőjeként vett részt az ipartestület Arany János úti székházában szervezett megbeszélésén. Kiemelte: Már az előző választási ciklusban is részt vettek egy ehhez hasonló találkozón, amelyről úgy gondolták, érdemes folytatni. A képviselő szerint meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyekben az önkormányzat segítheti a vállalkozókat. Utóbbi csoport tagjait viszont azért érdemes meghallgatni, mert sokkal racionálisabban közelítenek minden olyan problémához, amellyel kapcsolatban az emberek többnyire érzelmi indíttatásból hoznák meg a döntéseket. Háncs Károly eredményesnek ítélte meg az iparosokkal folytatott fórumot, amelyen nagyon sok megfontolandó javaslat hangzott el.
Pongrácz László, a Csorna és Környéke Ipartestület alelnöke azon a véleményen van, hogy legalább félévente kellene tartani ilyen megbeszéléseket. - A találkozón megállapodtunk abban, hogy hagyományt teremtünk a képviselők és az ipartestületi tagok kapcsolatából - jegyezte meg az alelnök. A vállalkozások működtetéséhez és fejlesztéséhez, munkahelymegtartó, illetve -fejlesztő tevékenységükhöz várnak segítséget a várostól az iparosok, ezért Pongrácz László hosszú távú együttműködést remél.