A közönség szeretete hatja át munkájukat

A Biky család 2004 augusztusában telepedett át Kárpátaljáról Magyarországra, közelebbről Csornára. Hogy miért pont a rábaközi városra esett a választás? Többek között itt kínáltak állást a zenész famíliának, s a környéket is alkalmasnak találták arra, hogy a két Biky hölgy megalapozza a jövőjét. A lányok az általános iskola nyolcadik és harmadik osztályát fejezték be, amikor a szülők dolgozni kezdtek a csornai Kerényi György Művészeti Iskolában. A családfő elmondása szerint nem a kedvezőtlenebb körülmények miatt költöztek ide, hiszen sikerült kialakítaniuk az ottani átlagnak megfelelő egzisztenciát, hanem, hogy  Gabriella és Zsuzsanna hazai nyelvterületen tanuljanak tovább.
A feleség zongorista, a férj harmonikán játszik, ezért odaát is zenét tanítottak.  Kárpátalja egyetlen Szatmár vármegyéhez tartozó községében, Nagypaládon, kis művészeti iskolát alapítottak 1989-ben. Az Ukrajna nyugati részén élő közösségre nem jellemző, hogy azzal foglalkoznának, ki milyen  nemzetiségű, mert mindig is békében éltek egymással - mondta Biky Ottó, utalva párja ruszin származására. Tetyanának férjhez menésekor meg kellett tanulnia a magyar nyelvet, de talán az okozta neki a legnagyobb nehézséget, hogy rokonai távol vannak. A feleség az első évet élte meg a legnehezebben, mert úgy érezte, újdonsült csornai munkahelyén  folyvást bizonyítani kell, ami persze azóta is megvan, de már nem azért, hogy alkalmazkodjon az eltérő oktatási formához. Tetyana kedveli hangszerét, és örömmel segíti a gyerekeket a zeneiskolában, s amikor csak teheti, zongorán kíséri a tanulókat a városi rendezvényeken.
A fiatalok talán valamivel rugalmasabbak, de azért a gyerekeknek is le kellett küzdeniük a kezdeti nehézségeket. Biky Gabriella szerint idősebb korukban utólag átértékelték az életükben bekövetkező jelentős változást. A nővér hamar elkerült Győrbe, ahol a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az intézményben sok külhoni diákot képeznek, ezért barátsággal telt ez az időszak. Gabriellát a zenei érettségi után felvették a Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetére, ahol az első évfolyamon tanul.
Zsuzsanna iskolai évei kissé kuszábban alakultak, mert összeszokott közösséghez kellett alkalmazkodnia, s időközben átszervezték az osztályát, hogy aztán újra együtt legyenek, de barátaira mindig számíthatott. Az általánost befejező lány a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ másodikas gimnazistája, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor építészmérnök szeretne lenni. A kakukktojásnak számító családtag rögtön hozzátette: - A zenei részből innen nézve kilépek, de ugyanúgy fogom szeretni a zenét. Nővére erről így vélekedett: Aki hivatásul választja a zenét, annak rengeteget kell gyakorolnia, húga viszont kedvtelésből foglalkozik vele.
Biky Tetyana a dallamok által nemcsak kikapcsolódni képes, mert a zenemű teljes feloldódást hoz számára. Aki a génjeiben hordozza a muzikalitást, azt  előbb-utóbb úgyis erre a pályára vezeti a sors. Jó maga nem sajnálja, hogy zenész lett, mert örömét leli munkájában. Biky Ottó Csornára kerülése után pár évig “csak”a tanítással volt elfoglalva. Akkor, és most is úgy tekint a gyerekekre, mint egy szépen formálódó építményre, amelyet lépésről lépésre lehet fejleszteni, díszítgetni. Igazgatói feladatai mellett ezek az apró sikerélmények adják neki a legtöbb örömöt. - Amikor a szülő boldog gyermeke produkciója hallatán, az a mi fizetségünk igazán - mondta a zenész család férfi tagja. A televíziófelvételt figyelemmel kísérő nézők Tetyana és Gabriella négykezes zongorajátékával, valamint az apuka és Zsuzsanna talpalávaló muzsikájával lettek gazdagabbak, s a lányok ráadásként dalra fakadtak.