A legjobb tápanyagutánpótlás a szervestrágya

A rózsatöveknek nem tett jót a januári hideg, ráadásul a magasabb szárúakat földdel nem is lehet betakarni. A növény a fagyást így sem kerülheti el, de a gondosan védett tövek legalább lassabban engednek ki, és kevésbé károsodik. Holper Rezső nem javasolja a nejlonnal való védekezést, és a nagyobb példányokat egyébként is papírzsákkal kell bekötözni. A kertész ősszel csak annyira vágta vissza a virágokat, hogy azokat be tudja takarni, de tavasszal tovább kurtítja a metszőollóval, úgy, hogy két-három fejlett rügy maradjon csak rajta. Az elszáradt részeket szintén eltávolítja, tehát a kisebb ágakat is megfelelő formára hozza. Ahogy érkezik a tavasz, a rügyek fakadásnak indulnak. A kertész szerint inkább legyen kevesebb kezdemény, mint több és gyengén növő hajtás. Nyár végén ismét lesz vele munka, de az elvirágzás után nem kell ennyire visszavágni, és a frissen nőtt ágaknak csak a felét kell eltávolítani, úgy, hogy kb.öt levélke maradjon rajta.
Holper Rezső udvarában a minirózsa szabadon van, mert az nem annyira fagyérzékeny. Az ellenállóbb fajtát, mint a futórózsát nem viseli meg a hideg sem. A bokorrózsák családján belül megkülönböztetik a nagy virágú vágórózsát, az alacsonyabb növésű kis virágú ún.parkrózsát, de sokan babarózsaként ismerik. A futórózsákat támogatni kell, mert nagyon gyorsan nőnek. Az egész nyáron át virágzó típusok mellett ismertek az egyszer nyíló fajták, de érthető, hogy az előbbit kedvelik sokan. Általában véve minden típusra igaz, hogy az erős vágás sok virágot eredményez.
A rózsa meghálálja a vegyes műtrágyázást, de a legjobb számára a háznál található szervesanyag. A benne lévő nitrogén a növény hosszanti növekedését serkenti, a kálium pedig a szép erős virágokhoz járul hozzá.

– Egyszer úgyis le kell szedni azt az almát, és ha ez nem történik meg időben, akkor apró termést eredményez – mondta a szakember.
Régen a nagyobb növésű fákat favorizálták, de manapság inkább az intenzíven fejlődő, kisebb méretű növényeket kedvelik a hobbikertészek. A tavaszi metszés mindössze egy csettintés – jegyezte meg Holper Rezső, de augusztus táján visszavágja a hajtásokat. Tavasszal meg kell ritkítani a mogyoró nagyságú termőrügyeket, hogy csak annyi maradjon a szárán, ahányat ki tud nevelni. Érdekességként megemlítette: a mag neveléséhez több tápanyag kell, mint az alma növekedéséhez. Ha nagyon sok gyümölcs terem a fán, akkor  apró lesz az alma, ráadásul abban az esztendőben nem fejlődik elég termőrügy sem, tehát oda kell figyelni a kényes egyensúlyra. A felfele törekvő növény igényli a támberendezést, mert rögzítés nélkül eldőlne. A csornai kertész kétéves fájáról idén huszonöt-harminc gyümölcsöt szüretelhet. Mivel a növény még fiatal, szerteágazó hajszálgyökérzetével a föld felső rétegeiből szerzi meg a tápanyagot.

Amikor a föld enged a szorításból, a gereblye kerül ki először a kamrából, hogy az ősszel felszántott kertet elegyengesse. Holper Rezső úgy gondolja, hogy idén szépek lesznek a kertek, mert az erős januári fagy a földet alaposan megmunkálta. Először a korai kiskerti növények kerülnek az ágyásokba, mint a borsó, a hagyma, a zöldség és a sárgarépa. Hegyes kapával huszonöt-harminc centiméteres távolságra húzza a sort, ahova elveti a magokat, majd gereblyével szokta visszaigazítani.