A legkisebb településeknek is élniük kell!

Edve önkormányzata megalakulásakor megfogalmazta azokat a feladatokat, amelyeket mindenképpen szeretett volna megvalósítani a négy év során. Első helyen szerepelt e teendők között a faluház felújítása, s mivel tudták, hogy önerőből nem lesznek képesek  megoldani,  csak a megfelelő pályázatra vártak. A korszerűsítés nem ment zökkenőmentesen, mert az ezelőtt ötven esztendővel épült faluházat az idő vasfoga igencsak megkezdte. A tetőzet megbontásakor látták a további problémákat,  s hamar kiderült, hogy a támogatás és az önerő minderre nem lesz elég – mondta Imre László, Edve polgármestere, aki képviselő-társaival együtt úgy gondolta, hogy ilyen lehetőséget viszont nem szabad elszalasztani. A kivitelezőtől kapott újabb árajánlatot megelőzte a statikusok és egyéb szakemberek véleménye.

– Polgármester úr, rajtunk nem fog múlni! – reagáltak a kivitelezést végző cégek a település vezetőjének többszöri sürgetésére, pedig akkor még ők sem voltak másként: hitték is, meg nem is, hogy minden úgy lesz, ahogy szeretnék.
Az új födém felhúzását vállalta az önkormányzat, „mert ha már egyszer elhatároztuk, akkor szűk határidőn belül a faluháznak el kell készülnie „– hangzott az átadási ünnepségen.  – Ha kellett, mi is itt voltunk, és tettük a dolgunkat. Segítettünk a hulladék és a tetőanyag eltakarításában – mesélte Imre László. Amikor felkerült a fehér abrosz az asztalokra, a település lakói megnyugodtak, akikre mindig számíthatott a falu vezetése. De miért ez a nagy igyekezet? – merülhet fel a kérdés. A faluház az alig másfél száz lelkes település közösségi tere, mely nélkül nem képesek létezni. Itt kapott helyet többek között a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és a könyvtár, s a klubhelyiségekben találkoznak a civil szervezetek, egyesületek tagjai. – A ház elkészült, de nekünk még rengeteg dolgunk van – tette hozzá a polgármester, aki úgy gondolja, hogy a munka következő részével is meg fognak birkózni.

A száznegyven lelkes településen kevesebb mint két év alatt több mint 35 millió forintos beruházást „hoztak tető alá”.
Gyopáros Alpár az edvei faluház átadóján azokra az időkre emlékeztetett, amikor megalakult a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, melynek célja az volt, hogy pályázati forrást szerezzenek a települések fejlesztési céljaira. 2008 táján a résztvevőknek (szerk.: és az erről tudósító médiának) olyan kifejezésekkel kellett megbarátkozniuk, mint az akciócsoport, a stratégiaalkotás vagy a prioritás. A kezdeti bizonytalanság után beérett a dolog, olyannyira, hogy az ország kilencven vidékfejlesztési egyesülete közül tavaly a rábaközi lett a legjobb – mondta az országgyűlési képviselő. Az edvei faluház elkészülte szintén a vidékfejlesztési egyesület eredményes működését jelzi, de a helyiek szorgalmát mutatja, hogy korábban átadták a felújított evangélikus templomot, a „templomok terét” és a edzőteremmel kiegészült közösségi házat is.
– A beruházási támogatásokkal és az önerő kifizetésével az edvei önkormányzat megháromszorozta a költségvetését. Erre nem tudok másként reagálni, mint hogy megemelem a kalapomat, és szívből gratulálok. Az Önök példájából meríthet a magyarországi vidék minden falva – hangoztatta Gyopáros Alpár.
Kóczán Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy ők már a 2014 és 2020 közötti európai fejlesztési időszakra készülnek. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata nemcsak drukkol, hanem tesz is a kis települések elnéptelenedése ellen. Az alelnök szerint meg kell találni azokat a momentumokat, amelyek a vidéki környezetbe marasztalják az embereket, ezért minden edveihez