A pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepének számít. A Csorna-kapuvári Evangélikus Egyházközség gyülekezeti napon emlékezett a csornai templom felszentelésének 84. évfordulójára.
Kapi Béla püspök 1930. június 9-én szentelte fel a csornai evangélikus
templomot, ezért a gyülekezet – civil szervezetekkel karöltve – pünkösd előtti szombaton tartotta meg közösségi összejövetelét. Az evangélikus templom udvarán felállított színpadon nótaműsorok és rock-koncertek váltották egymást. Kiss Balázs bűvész bemutatója formabontónak tekinthető, hisz ilyen jellegű produkciót ezen a helyen még nem láthatott a csornai közönség.
A résztvevők többek között belekóstolhattak a fazekas mesterség fortélyaiba, de volt, akit az íjászkodás jobban vonzott. A gyülekezeti napra megjelentek továbbá látványos rendőrségi kutyás bemutatón szórakozhattak.
A rendezvény céljáról Tubán József beszélt: Olyan alkalmat kívánunk teremteni az egyházközség tagjainak, hogy ne csak az istentiszteleteken találkozzanak.
– Együttműködő partnereink a különböző helyi civil szervezetek, melyek tagjai szintén megjelentek a rendezvényen, s ily módon egyféle civil összefogást szeretnénk példázni az embereknek – tette hozzá a lelkész, aki úgy gondolja, hogy a kisvárosban élen kell járniuk civileknek, erősítve a helyiek identitástudatát.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.