– Egy néprajzosnak nagy élmény mindig, ha visszamehet azokba a falvakba ahol gyűjtött, és elmondhatja az embereknek, hogy milyen értékeket képviseltek régen, és ma is, ha továbbadják, hagyományozzák – fogalmazott dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. A magyar embernek két nagy kincse van: a dal és a humor – jegyezte meg a néprajzkutató.
Abdai Zsolt lelkesen támogatja azokat a kulturális rendezvényeket, melyek összehozzák a hasonló érdeklődésű embereket, további beszédtémát adva a faluban élőknek. Egy-egy ilyen speciális témával kapcsolatos előadás tágítja az emberek ismereteit. Külön öröm, hogy egyre többen eljönnek a könyvtár szervezésében tartandó előadásokra – fogalmazott Barbacs polgármestere.
Tóth Lajosné több mint két éve kapta a felkérést a könyvtári teendők ellátására. A bezárt falak közt ismét megelevenedett az élet. A volt óvónő mindent megtesz annak érdekében, hogy igazi közösségi tér legyen az egykori iskolaépület, ahova újból tanulni járnak a helyiek. A Barbacsi Könyvtári, Információs és Közösségi Hely – a Kisalföldi Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében – évente négy előadást szervez a településen. Nemrég dr. Lanczendorfer Zsuzsanna „A táltos vagy boszorkány” címmel a magyar nép hiedelemvilágáról beszélt az érdeklődőknek.
– A megyei könyvtár elindított egy olyan projektet, amely eljuttatja a kutatókat a falvakba, és örömömre a barbacsiak is meghívtak. Sok helyre el tudjuk vinni azt a népi kultúrát, amit a néprajzos összegyűjt, és a legnagyobb dolog, ha az ember visszaadja amit kapott – mondta dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Az etnográfus, folklórkutató hozzátette: Nem kell mindent átvenni egy az egyben a régmúltból, hiszen nem járunk bő gatyában, ugyanakkor mégsem árt, ha tudjuk, hogy mi a csiripiszli, vagy ha ismerjük a húsvéti népszokásokat.
– Emlékszem, amikor Barsi Ernő bácsi elvitt az előadásaira, a falvakba, és néha elénekeltetett egy-egy népdalt, utána együtt folytattuk a gyűjtőmunkát. Én ugyanezt csinálom tanító, andragógus, művelődésszervező, turizmus szakos hallgatóimmal az egyetemen. Nagyon élvezik, amikor megismernek egy népszokást, hiedelmet, megismerik a táltosok leszármazottait.
Mai témám babonának tűnik, de ha körülnézünk, táltosiskolák nyílnak, és egyre inkább visszafordultunk a népi gyógyászathoz. Előjönnek azok a régi praktikák, amelyeket ma is lehet használni. Beszélek a tudományos emberekről, az ördöngös kocsisról, molnárról, garabonciásról, és a negatív oldalról is, a boszorkányokról és halottlátókról. A Rábaköz is híres volt táltosairól – mondta az egyetemi tanár.
A folklorista számtalanszor tapasztalta, hogy sokkal közelebb lehet férkőzni a gyerekekhez, ha régi dalokat vagy játékokat tanít nekik. Nem véletlen, hogy Balázs Líviával az Ósdi állatosdi, vagy az Időtök című könyvben gyerekjátékokat, mondókákat, falucsúfolókat, népi időjóslási szokásokat gyűjtöttek össze. A balladakutatásokkal is foglalkozó dr. Lanczendorfer Zsuzsanna legismertebb munkái: Dely Mári igaz története, továbbá A vérző liliom című írása, melynek bővített kiadásán jelenleg is dolgozik. Újabb munkái közé tartozik a péri rablógyilkosság szerteágazó szálainak felderítése.
– Fő érdeklődési területem a gyerekfolklór, ballada, de nem megyek el egy szép tulipános láda vagy népi étel, vagyis a tárgyi néprajz mellett sem. Ha találok valamit, azt leírom és tudományos konferenciákon előadom. Mesterem dr. Barsi Ernő és Timaffy László mindig azt mondta, hogy először saját hazádat kutasd. Ménfőcsanaki vagyok, sokoróaljai, erről született is már egy könyvem. Még egy nagyon fontos dolgot megtanultam: soha nem megyek el egy helyszínről sem anélkül, hogy közösen ne énekelnénk egy helyi népdalt. Ha nem tudnak, megtanítom. A közös ének olyan, mintha fognánk egymás kezét – tette hozzá az előadó.
A falunap a megnyugvás és megbékélés ideje, amikor az elszármazottak is hazatérnek, hogy meglátogassák rokonaikat és a rég látott falubelieket.
– Legyetek becsületesek, tanuljatok és mindig segítsetek társaitoknak, mindenkinek, akinek szüksége van rá – mondta a csornai széchenyiseknek Széchenyi Sándor.
Nagy valószínűséggel nem az egyházak, sem a benne munkálkodó lelkészek fogják megoldani a világban zajló kibékíthetetlen ellentéteket, háborúkat, de az ő felelősségük, hogy az emberek megleljék a hit általi stabilitást a kis közösségekben.
A nemzet reményeit táplálta az Aradon kivégzett tizenhárom magyar honvédtiszt hősiessége. A magyar zászló alatt, az utolsó pillanatig vállvetve küzdöttek és áldozták életüket nemzetünk szabadságáért.
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.