A magyar-magyar barátság az üzleti együttműködésnél is fontosabb

A tájegység prezentálása volt a célja annak a bemutatónak, melyen az elmaradhatatlan perec, a höveji csipke, a kapuvári népviseletbe öltöztetett baba, a díszes kerámia, a Hany-aranya, a mézes sütemény, a biogyümölcslé és zöldségkompozíció, a fonott gyékénykosár, a csuhéból komponált virág, valamint a több nyelven összállított megannyi írott és elektronikus kiadvány szerepelt. - A mögöttem lévő termékek önmagukért beszélnek - mondta Hutflesz Mihály a marosvásárhelyi GastroPan kiállítás kapuvári standja előtt. A Rábaközi Vidékfejlesztési Egyesület nemzetközi kapcsolatrendszere jelentős állomásához érkezett. A mintegy 150 kiállító részvételével megrendezett seregszemlére Európa több országából érkeztek szakemberek. Az egyesület alelnöke szerint a Rábaköz tájjellegű ételeit meg kell ismertetni  a Székelyfölddel is. A tájegységet szimbolizáló tárgyak bemutatása mellett legalább olyan fontos a kapcsolatteremtés. A rábaközi küldöttség hasznosan töltötte el a három napot, mert több olyan erdélyi partnerrel folytatott tárgyaláson vettek részt, akikkel a későbbiekben együttműködésre törekednek. Hutflesz Mihály hangsúlyozta: tanulni  szeretnének újonnan szerzett ismerőseiktől, ugyanakkor szívesen átadják    vidékfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat.
A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesületet alkotó 44 település komoly területi tőkével rendelkezik, ilyen a népi kismesterségek, tájjelegű ételek, helyben készült tárgyak, ökoturisztikai háttér, valamint az őstermelőktől kezdve a feldolgozóiparig különböző gazdasági potenciál. Hogy a felsoroltakról, valamint a rendszeresen megjelenő pályázatokról a tagság tájékozott legyen, televíziónk, valamint a Rábaközi Magazin által értesítik az érintetteket.
Tompáné Balogh Mária polgármester szívesen élt a lehetőséggel, és mutatta be a városát népszerűsítő termékeket a kiállításon. Beled régóta ápol testvértelepülési kapcsolatot a Maros megyei Ákosfalvával, de kibővítve a kört,  most Erdély többi régiója előtt is bemutatkoztak.
Takácsné Szakács Ilona, az egyesület vidékfejlesztési projektkoordinátora a magyar standon kiállított termékeket mutatta be. Napjainkban reneszánszát éli a höveji csipke, ami egyre több fesztivál állandó reprezentatív tárgya, de ugyanúgy az eredeti recept alapján készülő rábaközi perec. A kiállító asztalára kerültek azok a prospektusok, amelyek többek között Kapuvár nevezetességeit mutatják meg, mint a fürdőt, az angiológiai központ szolgáltatásait, a húsgyár termékeit, a Cserpes sajtüzem árucikkeit.
Bezovics Judit ehető és szemet gyönyörködtető, gyümölcsből összeállított kompozíciókkal jelent meg a kiállításon. Az ételszobrász sokat köszönhet a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesületnek, mert kapcsolatfelvételük óta számtalan bemutatón kapott lehetőséget munkáinak népszerűsítésére.
Kameravégre kaptuk Váradi Jánost, aki az egész GastroPan kiállításnak a főszervezője. - Cégünk szakmai lapok kiadója, és egyik profilunk a turizmus és a vendéglátás. A szakember elmondta, hogy idén már hetedszer tartották meg a gasztronómiai tárlatot, ahova főleg pékek, cukrászok és vendéglátósok jönnek el. A Balatonlelle melletti településről származó, de a Székelyudvarhelyen működő magyar-román vegyesvállalatnak a képviselője örömmel fogadta a rábaközi településeket magában tömörítő Leader-egyesületet. - A kapuváriak jelenléte érzelmileg is fontos nekem, mivel két és fél évig a Berg Gusztáv Szakiskolában tanítottam a pékeket. A kiállítás alkalmából meghirdetett magyar nemzet kenyere, valamint tortája verseny fővédnöke Erdő Péter bíboros volt, akinek személye jelképezi a magyar összefogást - fejtette ki Váradi János.

A rábaközi küldöttség utolsó állomása Ákosfalva volt, melynek több mint tíz esztendőre visszatekintő testvérkapcsolata alakult ki Beleddel.  A  kerek jubileum alkalmával a tavalyi ákosfalvi napokon díszpolgári címmel tüntették ki Beled, Vásárosfalu, Edve és Dénesfa polgármesterét. Erdélyben több településnek van egy polgármestere, így Osváth Csaba kilenc községnek a vezetője, aki most kint tartózkodásuk idején végig kalauzolta a vendégeket. Tompáné Balogh Mária elárulta: olyan jó barátságban vannak, hogy szinte nem is volt olyan év, amikor csak egy alkalommal jöttek volna össze erdélyi ismerőseikkel. A személyes beszélgetéseken kívül telefonon, e-mailben, faxon üzennek egymásnak, de nemcsak a vezetők értekeznek egymással, hanem a családok is összejárnak, illetve ünnepek alkalmával  köszöntik a barátokat. 
- Minél több anyaországi utazzon Erdélybe, és minél több erdélyi magyar utazzon az anyaországba. A magyar csúcsvezetés az összmagyarságra figyeljen, és hogy szövetségben maradjunk, próbálja közös tető alá hozni az embereket. Nem a nagyok mondása által lesz belőlünk igazi magyar, nem a felelőtlen kijelentések által jön létre az autonómia, hanem a kiejtett szót vállalni is kell.