A magyarok lebontották a kommunizmus falait

– A szabadságot nem adják könnyen, és ’56-hoz hasonlóan mindig meg kell küzdeni érte – fogalmazott a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett csornai városi ünnepség szónoka. Dr. Varga Judit csodálattal adózott az akkori nagyközség lakosainak bátorsága és elszántsága előtt.

Fáklyás felvonulással kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett csornai városi ünnepség. A városháza elől induló menet a Soproni úti ’56-os emlékműhöz érkezve lerótta kegyeletét a hősök és áldozatok előtt.
– A magyar forradalom nemcsak a fővárosban tört ki. Az egész ország megmozdult. A pesti történések híre ide Csornára is eljutott. Három nappal a forradalom kitörése után, október 26-án a főtéren megválasztották az új vezetőket, s megkezdődött a helyi nemzetőrség szervezése – mondta dr. Varga Judit. Csorna mint járási székhely irányította a környékbeli települések forradalmi mozgásait. November 4-e után, az orosz beavatkozást követően a forradalmi szervek egészen decemberig tevékenykedtek a településen. Az emberek eltávolították a diktatúra jelképeit, a címereket, csillagokat, az utcaneveket, ledöntötték a szovjet emlékművet, és eltüntettek mindent, ami a diktatúrára emlékeztetett – fűzte hozzá az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár.

 „A forradalom véres megtorlása félelmet keltett az emberekben , de az igazság végül utat tört magának, mert a szív parancsát semmi és senki nem törheti meg.”

– Múltunk és jelenünk kötelez minket. Első királyunk közvetlenül Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, kifejezve ezzel, hogy Magyarország szuvenír állam a keresztény államok sorában. Ezt a szuverén államot védték elődeink a végvárakon. 1848-ban és 1956-ban is ez a szabadságeszmény jelent meg a forradalom viharaiban. Keresztény kultúránk megvédésének szimbolikus jelképe a mai napig a déli harangszó, amely a török felett aratott nándorfehérvári diadalra emlékeztet. Számunkra a szabadság és a szuverenitás nem lehet kompromisszum tárgya. 1956-ban sem volt az, és ez tette naggyá a magyar forradalmárok bátorságát és hazájuk iránti elköteleződését. Mi ehhez a történelmi örökséghez hűek maradunk – fogalmazott dr. Varga Judit. Az ünnepségen közreműködtek a Csukás iskola diákjai.