A mesterséges nyelvek közül az eszperantót beszélik a legtöbben

A bodonhelyi származású Varga Iván harmincnyolc éve hódol a nemzetektől független mesterséges, de élő nyelvnek, amely sokak emlékezetében csak úgy sejlik fel, mint a csupa „E” betűből álló szavak tömkelege. A lakatos szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező, de az egyik bébiételeket gyártó német cég hazai üzemében biztonsági őrként dolgozó úriember 1974-ben végezte el azt a tanfolyamot, mely hosszú évekre meghatározta a hobbiját. Beszélgetőpartnerünk elkötelezettségét jelzi, hogy zseninek nevezte a több nyelvből összeállított eszperantó megalkotóját, mert szerinte ezt a beszélt és írott formát logikus rend szabályozza. További előnye, hogy könnyen befogadható, ráadásul a diploma szempontjából egyenrangú például az angollal vagy a némettel.

Szép a természet, tiszta a levegő, mi kell ennél több a jó programhoz?

A kötött programot nélkülöző, évente megrendezett találkozónak a célja, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, és szinte mindenről beszélgethetnek. Azt, hogy Varga Iván komolyan veszi vállalását, mi sem mutatja jobban, mint a tizenhatodik alkalommal megszervezett eszperantó találkozó. Az egész úgy indult, hogy a főszervező meghívta a győri klubban tevékenykedő társait, nézzenek körül Bodonhelyen, de miután tágabb környezetében is híre ment a kezdeményezésnek, egyre több helyről jöttek, s lassan hagyomány lett belőle.

A fiatalabbak közül sokan született eszperantisták.
Ahogy az évek telnek, egyre többen hozzák a gyermekeiket.  Amennyiben az időjárás is úgy akarja, nem marad el a hagyományossá vált fürdés a Rábában, és a babgulyás elfogyasztása után következhet a véget nem érő eszmecsere.
Szabályok az eszperantóban is vannak, de nem olyan merevek, mint a többi nyelvben – tudtuk meg a beszélgetésből.
A valamikor hollandul tanuló,  angolul olvasó, olaszul, spanyolul, kicsit portugálul beszélő, orosz-német szakos tanárként és műszaki fordítóként dolgozó Horváth József Győrből jött a baráti találkozóra. Hogy tevékenységének tárháza teljes legyen, hozzátette: eszperantóból szépirodalmi fordítást is vállal. Általános iskolás korában „fertőzte meg” a nyelv: a nővér időközben felhagyott az elsajátításával, ő pedig magán úton folytatta. – A gimnázium első évének a végére már annyira megtanultam eszperantóul, hogy a Győrbe érkező prágai vendégeket ezen a nyelven tudtam fogadni, és prímául megértettük egymást – mesélte a rábacsécsényi felmenőkkel rendelkező Horváth József. Mint fogalmazott, a nyelv törzsanyaga kb. 800 szóból és 16 szabályból állt. Később a feltaláló, az orosz anyanyelvű varsói szemorvos a folytatást  a nagyközönségre bízta. Az újabb kifejezések már így kerültek be a szókincsükbe, vagyis mindenki tett hozzá valamit. A sok képzőhöz egyszerűsített, kivételek nélküli nyelvtan járul.

A nemzetközi kongresszusokon részt vevő Varga Iván úgy gondolja, hogy országhatáron belül, és azon túl is rengeteg barátot lehet szerezni az eszperantó révén, ezért mindenkinek ajánlja. Az alapfokú vizsgával rendelkező, de a nyelvet jó erős középfokon használó bodonhelyi riportalanynak sikerélményt jelent a külföldiekkel való kapcsolattartás. Varga Iván vállalja, hogy az esetleges érdeklődőket elkalauzolja a győri klubba.
Beküldés dátuma: 2012. 08. 08.

Kapcsolódó hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

További hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

  • Jótékonysági családi délután Kapuváron

    Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.

  • Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

    A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

  • Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda

    A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.

  • Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás

    Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.