A farádiaknak nagy rutinja van a honismereti verseny lebonyolításában, hiszen tavaly év végén a tizenhatodik alkalommal rendezték meg. Kovács Tamásné ismertette azokat a témaköröket, amelyek mindig az adott esztendőben való felkészülést határozzák meg. Legutóbb a gyermekvárás, a születés, a keresztelő, a kisgyermekkor népi szokásai és a régen használt játékok kerültek terítékre. Hiedelem, babona, ének, rigmus stb.mind-mind elhangoztak a farádiak által szervezett vetélkedőn, melyre a helyieken kívül a csornai, a szili, a kónyi, a mihályi és a bősárkányi iskolák csapatai neveztek be.
Hosszú Virág, a szili általános iskola
versenyzője fontosnak tartja a múlt megőrzését. A diák azért jelentkezett a vetélkedőre, mert érdekli ez a téma, és szeret a régmúlt történetei közt kutakodni. Virág nem számít kezdőnek, mert néhány évvel korábban a megyei rangadón is szerepelt, ahol negyedik és második helyezést ért el társaival. A legutóbbi farádi versenyre elméleti és gyakorlati felkészítést is kapott. A kónyi Nagy Dorina csuhébabát és csutaklovat készített a honismereti vetélkedőre. A Deák Ferenc Általános Iskolában a hon- és népismeret szerepel a tanórai keretben. A farádi Horváth Mátyásra tanára figyelt fel az órákon, mert a fiút nagyon érdekelte a honismereti téma, ezen belül különösen a babonák. A farádi iskola diákja tavaly vett részt először ehhez hasonló megmérettetésen, és a megyei fordulón csapatával másodikak lettek.
Dr. Tátrai Zsuzsanna szerint a Rábaközben különösen nagy szerepe volt a néphagyományoknak, mert a tájegységnek rendkívül gazdag szokásvilága van. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa évtizedek óta foglalkozik a népszokásokkal, ezen belül az emberi élethez kapcsolódó hagyományokkal. A néprajzkutató leszögezte: a fiatalabb nemzedéknek ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy vannak még az országnak olyan részei, települései, ahol át lehet venni a tradíciókat a szokások élő ismerőitől. Amelyik gyerek ismeri a hagyományokat, az megbecsüli a környezetét és jobban szereti hazáját – mondta a néprajzos szakember. Dr. Tátrai Zsuzsannát a kultúra “hozta” Farádra, mert a faluból származó Márczis Gyula hangversenyeket szervezett a fővárosban, ahova rendszeresen meghívta operaénekes férjét és leányát. Más részről pedig hosszú évek óta jó munkakapcsolatot ápol a farádi iskola pedagógusával, Kovács Tamásnéval, aki tanulóival rendszeresen részt vesz a Rákoshegyi Bartók Zeneház "Fehér galamb" népdaléneklési és népmesemondó országos versenyén.
Beküldés dátuma: 2012. 01. 11.
-
Idősek napi ünnepség Csornán
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
-
Idősek napi ünnepség Csornán
A fiatalabb nemzedékek feladata, hogy az időseknek olyan életkörülményeket biztosítsanak, melyek lehetővé teszik számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, és nem csupán az idősek napján, hanem az év minden napján, mert megérdemlik azt a törődést, ami jár nekik.
-
A harminc év alatt fogalommá vált Beleden a Delta Testépítő Klub
Eőry Jenő szerint a sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy az emberi szervezet olyan, mint egy precízen felépített szerkezet, amit nem lehet átverni.
-
65 éve alakult a Csornai Bárdos Lajos Kórus
Fennállásának 65. évfordulója alkalmából idén nyáron jubileumi kórustalálkozót szervezett a Csornai Bárdos Kórus.
-
Az ősi magyar erőt testesíti meg a 100 éves kapuvári emlékmű
Kapuvár nagy napjának nevezte a korabeli országos sajtó az 1924. augusztus 15-én felavatott világháborús emlékmű leleplezését.
-
Pappné Kovács Piroska negyven évet töltött szép hivatásában
Pappné Kovács Piroska negyven évvel ezelőtt megszeppent gyerekekkel találkozott minden év szeptemberében, és ehhez képest ma sokkal öntudatosabb, bátrabbak és nyitottabbak a nebulók.