A növénytermesztés nyereségét megeszik az állatok

Vásárosfalu vezetője régóta gazdálkodik, ezért a téma jó ismerője. Molnár Sándoréknál a 40-45 hektár őszi árpát már július elején betakarították, mellyel a gazda elégedett, hiszen jó termést hozott az idei szezon. Az eredményt nyilván nemcsak az időjárás, hanem a föld minősége is befolyásolta. A repce szintén ígéretes, búzából pedig 50 hektárnyira számítanak. Előbbit Péter-Pál körül takarítják be, júliusban pedig sorra kerül a tavaszi árpa. A kapásnövények jobban igénylik a csapadékot, de a gazda szerint elegendő eső hullott az idén. Az aratók annyira nem örülnek az égi áldásnak, de ha rövid időre kell felfüggeszteni a munkát, még ők is szívesen várnak. Molnár Sándor a munka dömpingjében nem marad magára, mert ismerőseivel kölcsönösen kisegítik egymást. A vásárosfalui gazda tárolóhelyben sem szűkölködik, így magtárait néha felajánlja átmenetileg az arra rászorulóknak.
A növénytermesztőktől gyakran azt hallani, hogy 5.000 forint eladási ár alatt nem is érdemes gabonával foglalkozni, de Molnár Sándor szerint azért ez nem ilyen egyszerű, mert ha jó az átlagtermés, még akár a négyezer párszáz forintért is érdemes rajta túladni.  – Lehet, hogy még mindig nagyobb a haszonkulcsa, mint  egy liter vagy egy kilogramm sertés előállításának. Igaz, a növénytermesztésből évente csak egyszer tudnak pénzt szerezni, az állatokat pedig gyakrabban, akár kéthetente-havonta is le lehet adni – mondta el tapasztalatait Vásárosfalu polgármestere, aki azért hozzátette: utóbbi munkaigényesebb, ráadásul a növénytermesztésben még a haszonkulcs is tetemesebb.
Régen örültek a tejnek, a marhának és a disznónak, manapság pedig  inkább megrögzöttségből folytatják a tevékenységet, és sok gazdánál „nem adom fel, csak azért is kibírom” alapon ment a munka. Sokszor bizony a növénytermesztés nyereségét megetették az állatokkal – hangzott az interjúban. Molnár Sándor szinte visszasírja gyermekkorát, és emlékszik, hogy a helyieknek csak tíz százaléka járt el máshova dolgozni, mert 7-8 kataszternyi földjeikből biztonságosan megéltek, motanság pedig majdhogynem fordítva van. Vásárosfaluban a lakosságnak tíz százaléka sem foglalkozik mezőgazdasággal, ami nagyon lehangoló dolog.