A rábacsanaki almáskert gazdája az édesebb gyümölcsöt kedveli

Amerre a szem ellátott, mindenhonnan pirospozsgás almák kandikáltak ki a fák sűrűjéből a gyermekek legnagyobb örömére. Elszánt kis csapat lepte meg a rábacsanaki almáskertet, amikor vödrökkel felszerelkezve megérkeztek a gumicsizmás óvodások. Vidám csicsergésük nem volt ellenére a gazdának, mert Széles László készséggel mesélt az almatermesztés fortélyairól.
Az első fákat 1993-ban telepítette  szülei segítségével, de hogy minden apró részlettel tisztában legyenek, előtte nyugat-európai körúton vettek részt: Németországban, Ausztriában és Olaszországban tanulmányozták ezt a fajta technológiát, melynek  lényege, hogy a 1,5 méter tőtávolságra ültetett fákat nem hagyják magasra nőni. A módszerrel jobb minőségű termést takaríthatnak be – tette hozzá a gyümölcstermesztő. Széles László külföldön úgy látta, hogy mostanában még ennél is közelebb ültetik a facsemetéket, ezért az újonnan telepített növényeket már 0,8 - 1.0 méterre helyezi el egymástól. – Ezek a fák már az első évben 1 - 1,5 kg almát teremnek, és szeretnénk, ha három-négy éves korukra a 40-50 tonnás hektáronkénti átlagot is elérnénk, ami ma Nyugat-Európában alapmennyiségnek számít. Mivel a föld drága, az adott területről minél nagyobb termésmennyiséget akarnak kinyerni, méghozzá a lehető leghamarabb, de erre a technológiára nem alkalmas az összes növényfajta.  Mindig arra törekszünk, hogy ne a legolcsóbbak, hanem a legjobbak legyünk. Ehhez olyan szaktanácsadók véleményére hagyatkozunk, akik a legelismertebbek a kitenyésztett fajtákkal kapcsolatban – fogalmazott a riportalany. A minőség nem a permetezésen múlik – tette hozzá, majd megjegyezte: ennél fontosabb a tavaszi metszés. Drasztikusnak tűnik, de bevált: a négy évesnél idősebb részeket tőből eltávolítják. Arra is ügyelnek, hogy egy virágrügyből csak néhány alma legyen, tehát precízen meg kell ritkítani a termést. A fák napi két-három liter vizet igényelnek, és amikor indokolt, megkapják a lombtrágyát, permetezni pedig csak akkor szokták, ha feltétlenül szükséges. A termesztő alapvetően két csoportba sorolta a gyümölcsöt, de az édes és savanyú fajtán belül természetesen több típust kínálnak. Széles László úgy vette észre, hogy a fogyasztók elsősorban “szemre” választják ki az almákat, mert ha tetszik, akkor megveszik. A szakszerű tárolásnak köszönhetően egész éven át friss gyümölcsöt kínálnak a fogyasztóknak.
A tulajdonossal folytatott beszélgetés közben persze a gyerkőcök sem tétlenkedtek, és alaposan megtöltötték a műanyag vödröket. Füleki Lászlóné, a Kerekerdő Körzeti Óvoda vezetője elmondta, hogy öt éve látogatják a rábacsanaki almáskertet a gyerekekkel, ahol természetes környezetében csodálhatják és kóstolhatják meg a hazai gyümölcsöt. A szanyi intézmény tagóvodájába járó kicsik egész héten át izgalommal várták a kirándulást. Nagy Zsófiának nagyon ízlett az alma, amit létráról ért el. Az oviban gyümölcssalátát készítenek a begyűjtött terményből. Kocsis Zsoltika elárulta, hogy náluk otthon nincs almafa, pedig egyenesen imádja az érett, ropogós ennivalót. A harmadik almát ízlelgető Jókuti Attila két harapás közben beszélgetett velünk, és láthatóan jólesett neki a sokadik gyümölcs. A kisfiú nem válogatós, mert megeszi a zöld, a piros és a sárga színű almát is.
Beküldés dátuma: 2011. 10. 19.

Kapcsolódó hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

További hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

  • Jótékonysági családi délután Kapuváron

    Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.

  • Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

    A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

  • Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda

    A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.

  • Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás

    Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.