A reformáció 500 éves jubileumi esztendejében szentelnék fel új templomukat

Vásárosfaluban az egész település egyként mozdult meg az evangélikus templom építéséért – mondta nemrég televíziónknak Molnár Sándor. A polgármester szerint a tervekből nem volt hiány, mert a falu lakossága régóta vágyik erre az épületre.

Molnár Sándornak már az ő szülei, illetve kortársai is megfogalmazták jövőképükben a templomot, de a gyülekezet akkoriban annak is örült, hogy egyáltalán fenn tudta tartani magát. Volt időszak, amikor azzal is beérték volna, ha a meglévő imaházhoz tornyot építenek, azonban az épület az állam tulajdonába szállt át, így sosem volt rá elegendő anyagi keret. Az imaház melletti pedagógus lakás utolsó lakója, Érsek József iskolaigazgató közbenjárásának köszönhetően az épület visszakerült az egyház birtokába. A több mint száz éves megsüllyed, repedezett falakkal rendelkező építményről a statikusok kijelentették: nincs az a pénz, amennyiért rendbe lehetne hozatni.
A három évvel ezelőtti presbiteri megbeszélésén felmerült, hogy élnek a faluban olyan tehetséges családok, akik anyagiakkal és saját munkájukkal is tehetnének álmaik megvalósításáért. Az ötlet pozitív visszhangra talált a gyülekezet tagjai közt, de az esperes nem különösebben biztatta őket, hiszen tudta, hogy a közösség Sopronban és Győrben már belekezdtek egy-egy nagyobb munkába, tehát erőtartalékaik kimerülőben vannak.
Molnár Sándor hozzátette: – Az esperes úr azért érezte, hogy bennünk van kitartás, és rá egy évre „megkínált" bennünket egymillió forinttal. Vásárosfalu vezetője elmondta: – Ez nem olyan nagy összeg, de ahhoz elég, hogy a mi kis pénzünket kiegészítsük vele, és biztató jelnek fogjuk fel.
A tervek elkészültek, de az építési hatóság a területet kicsinek minősítette. Az imaház lebontása után akkora telket nyernek, melyhez viszont már hozzá lehet csatolni valamennyit a mögötte lévő részből. Megtörtént a fordulat a Molnár család nemes hozzáállása révén, ugyanis Molnár Sándor fia és unokái is hozzájárultak tulajdonukban lévő telek egy részének az feljánlására. Idén február 20-a körül megkezdték az imaház lebontását. Eleinte úgy gondolták, hogy első körben leszedik a cserepeket, de annyian vállalkoztak a munkára, hogy egykettőre megszabadultak a rossz tetőzettől, másnap pedig ledöntötték a falakat is. Az elbontott tégla használhatatlan, de a tetőzet anyagát értékesítették, a cserép hetven százalékát szintén el lehetett adni.
A faluban abban reménykednek, hogy a Jóisten átsegíti őket a legújabban felmerült akadályokon is. Kovács József, a kapuvári földhivatal vezetője vállalta az összevonással kapcsolatos hivatalos feladatok elvégzését, viszont nevezett személyt 58 éves korában az Úr váratlanul magához szólította, ezért megkeresték a nyugállományban lévő Kóbor Gyulát a munka folytatására.

Az evangélikus gyülekezet lelkes tagjai jelenleg tizenegy néhány millió forintot tudnának mozgósítani az építkezéshez. A falu polgármestere változatlanul bízik a fejlemények jótékony alakulásában: vagy a megyétől, esetleg a püspökségtől valaki kiegészíti a hiányzó összeget, esetleg pályázati pénzt szereznek hozzá. Olyan modern, a kornak megfelelő templomot képzeltek el , mely a település megjelenését, külső képét is emelné.

– Aki egy téglát is odébb tesz, az utána úgy érzi, a sajátjába jön – utalt arra Molnár Sándor, hogy ha kétkezi munkával készül a templom, még a hívek is szívesebben jönnek a szentmisékre. Vásárosfalu erdélyi testvértelepülésének, a Maros megyei Székelyvaja lakói is jelezték, hogy részt kívánnak venni az építkezésben.
Vásárosfalu mindig is vegyes vallású településnek számított, ahol békében meg voltak egymás mellett az emberek. (Kb. nyolcvanan vallják magukat evanglikusnak). Havassy Bálint László plébános azt szerette volna, hogy inkább a katolikus templomot tataroztatná a falu, s utána közös imahelyre járnának a különböző felekezetű emberek. Mivel a püspök ebbe nem egyezett bele, a katolikus plébános felajánlotta, hogy templomuk elkészültéig az evangélikusok járjanak hozzájuk a istentiszteletekre.
Az önkormányzat megpróbál igazságosan eljárni, mert elő sem fordulhat, hogy egyik felekezet kap tőle, a másik pedig semmit sem, ezét a katolikusok és evangélikusok idén egyformán 500-500 ezer forint támogatásban részesülnek. A képviselő-testületet is különféle vallású személyek alkotják, de ha a falu érdeke úgy kívánja, egyként állnak az ügy mellé.
Mit tesz Isten, mióta a vásárosfaluiak ugyanabban a templomban imádkoznak, egyre többen vesznek részt az istentiszteleteken, mert úgy vannak ezzel, hogy egyik ember a másikat megtiszteli a jelenlétével. 2017-ben lesz a reformáció 500 éves jubileumi évfordulója, ezért abban az esztendőben szeretnék felszentelni új templomukat.