Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

A reformerek nem azért ontották a vérüket, hogy a hazát elherdáljuk!

Miközben forradalmi hullám söpört végig szerte Európán, 1848. március 17-én Magyarországon megalakult az első felelős kormány, melynek törekvéseit a pesti radikális ifjúság és a nemesi ellenzék egyaránt támogatta: eltörölték az úrbéri viszonyokat és megkezdőthetett a jobbágyfelszabadítás.

– Az 1848. március 15-i pesti forradalom, valamint az 1848. szeptember 11. és 1849. augusztus 13. között zajlott szabadságharc azon ritka magyar történelmi események közé tartozik, amelynek megítélésében a politikai élet szereplői, a történészek és az állampolgárok körében egyaránt konszenzus alakult ki – fogalmazott Áldozó István, majd az 1848/49-es forradalom nemzetközi és hazai eseményeit foglalta össze. A Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár igazgatóhelyettese ezt követően a fővárosban történt eseményekről beszélt, valamint arról, hogy az 1848-as eszmék miként élték túl a különböző történelmi korszakokat.
1848-ban forradalmi hullám söpört végig Európán. Január 12-én Palermo, 27-én pedig Nápoly népe lázadt fel a Bourbon-dinasztia ellen. Februárban Párizs polgárai keltek fel Lajos Fülöp királysága ellen tiltakozva. Ezek a történések bebizonyították, hogy nem elszigetelt eseményekről volt szó, és lavinaszerű változásokat idéztek elő szerte Európában. München után Bécsben, majd Budapesten vonultak az utcára az emberek. Ezt követően Grácz, Milánó, Poznań és Velence, majd Bukarest következett.
Egyes történészek magyarázataik szerint a megerősödött polgárság az abszolút monarchia ellen lépett fel. Áldozó István hozzátette: Nem ilyen egyszerű a képlet, mert sokszor triviális események is szerepet játszhatnak egy forradalom kitörésében. Ilyen volt 1848 is. Előtte, vagyis 1847-ben nagyon rossz időjárási körülmények voltak Európában. A kontinens nyugati részén aszály, ugyanakkor rendkívül hűvös nyár volt, ezért rossz volt a gabonatermés. Ha rossz a gabonatermés, akkor kevés az élelmiszer, ami lázadáshoz vezethet
Hazánkban a fő változások motorját a nemesi reform ellenzék jelentette, akik radikális változásokat követeltek. A mozgalmak eleinte inkább nyelvi jelleget öltöttek és a magyarság identitását próbálták kifejezni, később, ahogy haladtunk előre a korban, egyre inkább olyan követeléseket is megfogalmaztak, amelyek a társadalom különböző rétegeit próbálták megszólítani. István főherceg eleinte ellenezte a változásoktól, de ő is megértette, hogy a változások élére kell állni, Bécsben azonban még másként vélekedtek. 1848. március 17-én V. Ferdinánd hozzájárult, hogy István nádor gyakorolhatja Magyarországon az államfői jogokat az uralkodó távollétében. István főherceg megtette azt, amit a bécsi udvar nem: áldását adta Batthyány Lajos felelős miniszteri kinevezésére.
– Feltehetjük végezetül a kérdést: 1848 ifjai mit üzennek a mának? Hitünkhöz, kereszténységünkhöz ma is ragaszkodnunk kell. Hitünk mellett hazánkhoz is ragaszkodjunk. A márciusi ifjak nem azért ontották a vérüket 1848/49-ben, hogy ezt a hazát elherdáljuk. Akaratunkat csak úgy tudjuk végrehajtani, ha ebben a társadalom széles rétegére is számítunk – hangsúlyozta a szónok.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola tanulói. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kapuvári áldozataira emlékezve a megyei közgyűlés valamint a kapuvári önkormányzat, a településen működő iskolák és intézmények, a városi rendőrkapitányság és a katasztrófavédelmi igazgatóság helyi kirendeltsége, a pártok és szervezetek elhelyezték koszorúikat a Várkertben lévő ’48-as emlékműnél.
A megemlékezést követően Németh Zoltán, megyei közgyűlés elnöke átadta a Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díj sajtó, illetve kulturális tagozatának elismerését Haszonics Jánosnak (címlap), a Rábaközi Televízió szerkesztő-riporterének, valamint Áldozó Istvánnak, a megyei levéltár igazgatóhelyettesének.

 
Beküldés dátuma: 2017. 03. 20.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés