Mikó Istvánt már eszmélése elején elbűvölték a rádiójátékok és a zenés darabok, később pedig a színházi közvetítéseket hallgatta az éter hullámain keresztül. A narrátorok közbevetései színpadszerű világot varázsoltak a fantáziadús, zenei általánosba járó gyermek elé, aki felnőve irodalmi előadásokon találta magát. A gimnazista gyakran szavalt verseket és közreműködött az irodalmi színpadok összeállításában. Tinédzser korában a maga komponálta zenés verseket adta elő gitáron. Barátjával arra az elhatározásra jutottak, hogy

zenekart alapítanak: ebből lett a legendás Kaláka együttes. Első felvételije sikertelen volt, ugyanígy a második, a harmadik és a negyedik, mígnem ötödszörre jutott be színművészetire, ahol Kazimir Károly osztályában csiszolhatta régóta éledező tehetségét.
Mikó István a Thália Színház Miss Arizona című darabjával aratta első jelentős sikerét. Színpadi munkájával párhuzamosan a televízió képernyőjén szintén megkedvelte a közönség. A vidám, szórakoztató előadások állandó szereplője felbukkant a különböző tévéjátékokban is. A remek színész tizenhét évi tagság után elnyerte a Thália (Arizóna)igazgatói székét, s ezzel egy időben a Soproni Petőfi Színház vezetője lett. 2002 óta szabadúszóként foglalkoztatják az ország különböző színházai. A rendezés szintén a vérében van, mert gyermektársait is megpróbálta valamilyen módon rávenni a játékra, de igazából a soproni színházban érett meg a feladatra.
Még szinte a pályája elején vehette át a Jászai Mari-díjat, s a számtalan előadói elismerés mellett 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. A Turay Ida Színház öt darabbal jelent meg a csornai művelődési központban, ahol Mikó István színészként és rendezőként is bemutatkozott. A Sári bíró című vígjáték zenei anyagát szintén a sokoldalú előadóművész állította össze Móricz Zsigmond népdalgyűjtéseiből. A darab további különlegessége, hogy nemcsak a zeneileg képzett Mikó István, hanem néhány színész kollégája szolgáltatta a zenét. A Cigányprímás címszerepében színpadra lépő művész ki sem bírná, hogy ne szólaltassa meg a hegedűjét. Csak az bánhatja, aki nem hallotta....
Beküldés dátuma: 2012. 02. 01.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
-
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
-
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.