A szennyvíziszap hasznosítása Kapuvár környékén

A Pannon-Víz Zrt. Kapuvári Üzemmérnöksége mindent elkövet a területéhez tartozó műszaki egységek és építmények állagának megőrzéséért. Csak a tavalyi esztendőben 100 - 120 millió forintot költöttek a nagyobb fejlesztésekre. A cég elsődleges célja a biztonságos működés és a zavartalan üzemeltetés.

A Pannon-Víz Zrt. Kapuvári Üzemmérnökségének vízmű és szennyvíz telepei jó állapotban vannak, ami annak is köszönhető, hogy sikerült az épületek és a belső rendszerek állagát megőrizni. A csőtörést a tavalyi esztendőben sem úszták meg, mely 250 alkalommal fordult elő az üzemmérnökség teljes területén, de jelentős vízkieséssel járó esettel nem kellett számolniuk. A szennyvízelvezetéssel már jobban meggyűlt a bajuk, mert ha csapadékosabbra fordult az időjárás, a rendszer nem bírta a nagyobb terhelést. Ilyenkor a mielőbbi hibaelhárításra összpontosítottak, hogy a fertőtlenítés után gyorsan helyreálljon a rend.
2013-ban a kapuvári szennyvíztelepen közel 600 millió forintos beruházás történt, ami érintette a szennyvíz- és iszapvonalat – számolt be televíziónknak Molnár Rita, a kapuvári üzemmérnökség vezetője. Utóbbi a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező éghető biogázt jelenti, mely kiválóan használható fűtési célokra. Korábban kihelyezett gáztartályból oldották meg az épületek és a medencék fűtését, de a rothasztás beindításával a biogáz váltotta fel ezt a technológiát. A mostani kazánok ellátják energiával az összes helyiséget, valamint a rothasztótornyokat. A nyári időszakban már más a helyzet, mert nincs szükség ekkora mennyiségű biogázra, ezért a felesleget elégetik.
Amennyiben találnak megfelelő pályázati forrást, villamos energia előállítására alkalmas gázmotor vagy gázturbina üzemeltetésére használnák az alternatív tüzelőanyagot.
Az előzetes vizsgálatok és hatósági engedélyek alapján a nyers szennyvíziszapot mezőgazdasági termőföldekre juttatják. A rothasztott anyaggal ugyanez a helyzet, tehát fél éves pihentetés után a Kapuvár és vonzáskörzetében található termőföldeken fogják szétteríteni, de lényegesen kisebb lesz a bűzhatása, s mivel a benne lévő patogének (vírusok, baktériumok, gombák) kb. 90 %-a elpusztul, Molnár Rita szerint közegészségügyi szempontból is jelentős javulásról beszélhetünk.
A kapuvári üzemmérnökséghez tartozó települések közül négy helyen (Vadosfán, Cirákon, Gyórón és Dénesfán) nincs kiépített csatornahálózat, ahol pedig elkészült, szinte száz százalékos a rákötöttségi arány. A lakók jól jártak, mert ötven százalékos engedménnyel vehették igénybe az addig hiányzó szolgáltatást. A hálózatos megoldásból kimaradt falvakban továbbra is a házi emésztőgödrökbe gyűlik a fekália, melyet a társaság szippantóautóval szállítja el a telepekre. A vezetékes szennyvízhálózat nélküli településeken élő fogyasztóknak nem kell talajterhelési díjat fizetniük, mivel nincs lehetőségük rácsatlakozni a rendszerre.

A biztonságos üzemeltetés és zavartalan működés mellett továbbra is megoldandó feladat a kapuvári víztorony kérdése. A cég még nem döntött arról, hogy a meglévő, régi tornyot újítja fel, vagy másik vásárlása, esetleg új építésére szánja rá magát. Napirenden van az eternit vezetékek cseréje. A szennyvíz savas gőzeinek hatására károsodnak a tíz-húsz éve használatban lévő átemelők, ezért ezeket a műtárgyakat is felújatani kellene.

Molnár Rita a vízágazatot érintő tízszázalékos rezsicsökkentésről a következőt gondolja: A fogyasztók mindenképpen jól jártak, mert számukra kb. tízezer forint megtakarítást jelent éves szinten. A védendő fogyasztó státusz bevezetése szintén előrelépést jelent, mert aki rendszeresen fizeti egész évre elosztott tartozását, nem érheti vízkorlátozás, és a kikötés réme sem fenyegeti. A társaság ebből úgy profitál, hogy egy esztendőn belül hozzájut az őt megillető kintlévő pénzhez.