A termés mennyiségét több minden befolyásolja

Az ország többi részéhez hasonlóan, a Rábaközben is nehezen indult az idei mezőgazdasági szezon. A csapadékhiány miatt aszály sújtotta az őszi földeket, ezért nagyobb gondot kellett fordítani a talajmegmunkálásra, s még ennek ellenére sem érték el a kívánt minőséget – nyilatkozta televíziónknak Nagy Viktor, aki családjával 280 hektáron gazdálkodik. A Bágyogszovát-Bodonhely-Rábapordány környéki földek jelentős része bérelt terület, s mivel a gépek nincsenek teljesen kihasználva, bérmunkát is vállalnak. A volt téeszhez tartozó területeken a régi csőkutak használhatatlanok, tehát az alapvető szántóföldi növényeket nem tudják öntözni. A rögös talajban nem tudtak megfelelő magágyat készíteni, így a vetés sem az elvártak szerint alakult. A téli fagykár nem tépázta meg jelentősen a vetést, de egyes területeken később kelt ki a növény, amin nemhogy javítottak volna, hanem még rátettek egy lapáttal az ugyancsak száraz hideg hónapok. Az említett okok miatt lerövidült a bokrosodási fázis, így nem sűrűsödött be az állomány. Tavasszal az 55 hektáron elvetett őszi repcének a felét kitárcsázták, és kukorica került a helyére. Péter-Pálkor megkezdődött az őszi árpa aratása, melyből sikerült elérni a várt mennyiséget, és remélhetőleg a repce is adja majd a kívánt hozamot. A fő szárától elágazó, oldalhajtásokat hozó utóbbi növény kényes a gyomokra, és az apró magvakat hozó szántóföldi kultúra nagyon tápanyagigényes. Betakarítása sem egyszerű, mert a pici termés könnyen lepereg a kevésbé zárt gépekről. Az őszi búza is szomjazta a csapadékot, ezért november végén kelt ki, így lerövidült a bokrosodás időszaka. A riporterünkkel beszélgető gazda jó minőségű termésre számít, de a növény hektáronkénti tőállományát 4,5 millióra saccolta, tehát ritkásabb az átlagnál. A kalászok hossza sem érte el a normál évjáratnak megfelelő méretet. A repce után a korai fajtákat aratják, a tavaszi árpát pedig a késő érésű búza betakarítása követi. Nagy Viktor gazdaságában nem vész kárba semmi, mert a szalmát kétféleképpen is hasznosítják: visszaforgatják a talajba vagy a felbálázott száraz mellékterméket az erőműveknek értékesítik. Nagy Viktor szerint nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az elmúlt évtizedekben jobb vagy rosszabb lett-e a családi gazdaság helyzete, mert az  időjárási és a piaci feltételek egyaránt változnak.

A naptári évnek már elment a fele, de a betakarítással más a helyzet. A szakma előzetes becslése szerint a csapadékhiány miatt 60-70 százalékos termésátlagra számítanak. Szabó Lajos falugazdász úgy gondolja, a rábaközi talaj kicsit jobban megköti a nedvességet, ezért a környékünkön talán jobb eredményt érnek el. – A két legjelentősebb őszi betakarítású növény a kukorica és a napraforgó, melyek vetésterülete emelkedett a korábbi évekhez képest. Televíziónk felvételének helyszínén, olyan gyommentes, tiszta állományt mutatott a szakember, amely bizakodásra adhat okot. A kukorica a keléshez kellő mennyiségű nedvességhez jutott, bár a késő tavaszi fagy kicsit megcsipkedte a növényt, mely azóta „összeszedte magát”. Szabó Lajos hozzátette: még csak ezután következik a terméseredményt meghatározó kritikus júliusi-augusztusi hónap. A betakarítás különösen a száraz időszakban tűzveszélyes, ezért fokozottan ellenőrzik a gépek állapotát, valamint a szabályok betartását. A gazdák továbbá arra vannak ösztönözve, hogy a parlagon hagyott földeken se  engedjék eluralkodni a parlagfüvet. Hosszabb távon nem érdemes műveletlenül hagyni a területet, mert magasak az ilyen részeket terhelő költségek.