A hagyományoknak megfelelően megtartották a kapuvári Szent Anna-napi búcsút július utolsó hétvégéjén. A házhelyi és a gartai templomtól ünnepi járat, feldíszített lovas kocsi szállította az embereket a Kapuvári Lóbarátok Köre Egyesület közreműködésével. A szombati és a vasárnapi szentmisét helyi művészeti csoportok műsora színesítette.
A délelőtti órákban, pontosan kilenc órakor kezdődött a kapuvári Szent Anna-napi búcsú. A szombati ünnepi szentmisén beszédet mondott Ézsöl Krisztián harmadéves kispap. A szertartáson közreműködött az Ars Camerata Kórus: vezényelt Brandné Szabó Ildikó, orgonán kísért Borsodiné Szabó Judit.
A Kapuvár Néptáncegyüttes és a Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola évek óta „népviseletes misét” szervez Kapuváron. Kapuváron nagyon sok fiók mélyén megtalálható még a népviselet, és olyanról is tudunk, akik a nagyszülői örökségből öltötték magukra a korabeli ruhákat – mesélte Csitei Gábor.
– Ez azt jelenti, hogy táncos közösségünk tagjai felöltik magukra a helyi népviseletet, és a plébánossal együtt vonulunk be a templomba – mondta Csitei Gábor. A néptánciskola igazgatója hozzátette: a felnőttek maguknál tartják a korabeli öltözeteket, a gyermekeknek pedig az intézmény adja oda a fellépések előtt. A szentmise után a legények eljárták a kapuvári verbunkot, amelyet lassú és friss csárdással folytattak a táncosok, akik közös felvonulással fejezték be produkciójukat.
A misét követően rendezett szeretetvendégségen édes finomságokkal, szomjoltóval kínálták a résztvevőket.
A július 26-i vasárnapi szentmisét Böcskei Győző ezüstmisés kanonok-plébános mutatta be, majd a szertartás végén ezüstmisés áldásban részesítette a híveket. A templomban közreműködött a Haydn Vegyeskar. Vezényelte Lukovits Györgyi és Titz Ildikó, az orgonakíséretről pedig Bognár Dávid gondoskodott.
Kapuvár Város Fúvószenekara a templomi fellépés után térzenével szórakoztatta a közönséget.
Hámori György polgármester jó példával jár elő, mert minden évben magára ölti a kapuvári ünnepi viseletet a Szent Anna-napi búcsú alkalmával. Csitei Gábor szerint fontos üzenete van annak, hogy a város első embere tiszteli a hagyományokat, mert egyfajta visszajelzés, amely szerint támogatja a táncos tradíciókat ápoló közösségeket.
Beküldés dátuma: 2020. 07. 28.Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.