A városháza épületében működik a járási hivatal

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a közigazgatás megújításához nyújt keretet, és meghatározza a célokat, azok eléréséhez szükséges beavatkozási területeket, és a további intézkedéseket is végzi. A 20. század magyar közigazgatás-tudományának nemzetközi hírű szaktekintélye, Magyary Zoltán életműve pontos mintát szolgáltatott az átalakítást tervező és levezénylő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. – A „Jó Állam fejlesztési koncepció” lényege az ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálása – mondta Dukai Tibor. Az egyszerű és gyors ügyintézést biztosító rendszer kiépítésének első lépéseként létrejöttek a megyei kormányhivatalok, amelyekhez több mint tíz megyei szakigazgatási szerv csatlakozott. 2011 elején hazánkban összesen huszonkilenc Kormányablak nyílt meg, ahol hatvankétféle ügyet lehet elintézni, de ez a szám az év végére kettőezer fölé fog emelkedni – jelezte a hivatalvezető. A kapuvári járásban 2013. október 1-jére tervezik a Kormányablakok nyitását. Az állampolgárok Beleden és Kapuváron kereshetik fel a szakembereket a gyorsabb ügyintézés végett. S mire számíthatnak? Az egyszerűbb esetek végére az ügyfélszolgálatok munkatársai azonnal pontot tesznek, a több időt igénylő feladatokat pedig a kijelölt szakemberek fogják elvégezni.

„A Haza üdvére és a Köz szolgálatában” kialakított járási hivatalokhoz a jegyző hatáskörébe tartozó feladatok nagyobb  része átkerült, s csak a helyi szabályozást igénylő ügyek maradtak a polgármesteri hivataloknál. A járáson belül működnek az okmányirodák, és idetartoznak egyes gyám- és gyermekvédelmi teendők, valamint a szociális és családtámogatással kapcsolatos döntések. Az egyéni vállalkozói igazolványt is az új hivatalban lehet igényelni. Szintén a járások szakemberei foglalkoznak a kommunális és állategészségügyi feladatokkal, továbbá  e hivatal hatálya alá tartozik a helyi védelmi bizottságok munkája. 2012 áprilisa óta a kormányhivatal foglalkozott a szabálysértési ügyekkel, de januártól ezek is a járási szintre kerültek.

A mindennapi munkához szükséges alapvető eszközöket a kormányhivataltól határidőre megkapták. Az új járási hivatal kialakításához nagy segítséget adott a kistérségi társulás, ahonnét jó minőségű bútorokat és informatikai eszközöket vehettek át. A kapuvári önkormányzat és a környező települések szintén hozzájárultak a helyiségek megfelelő berendezéséhez. A könnyebb eligazodás miatt már az ajtókon található feliratokkal tájékoztatják az embereket. Dukai Tibor a járási intézmények struktúrájáról is beszélt: a huszonöt fővel működő ún. törzshivatalon (okmányirodai osztály, ahol később lesz a Kormányablak, valamint hatósági osztály) kívül a járáshoz tartoznak még az egyéb szakigazgatási szervek, mint a változatlan helyen maradó kilenc fős apparátussal dolgozó földhivatal, a hat főt foglalkoztató munkaügyi kirendeltség, és a négy fővel üzemelő gyámhivatal. Utóbbi a Fő téri épület földszintjén kap helyet. A városháza alsó szintjét egyébként teljes egészében a járási hivatal dolgozói lakták be, az emeleten pedig további öt irodát vettek igénybe.

Dukai Tibor nem tart legújabb feladatától, mert „kis visszaemlékezéssel és a jogszabályok felfrissítésével”  állni fogja a sarat. Az állam legkisebb területi egységei, a járások, amelynek szakemberei közvetlen kapcsolatba kerülnek az állampolgárokkal, ezért  elsődleges célja az ügyfélbarát gondolkodásmód kialakítása. A járási hivatalvezető kistérséges múltjából régi személyes barátságokkal rendelkezik, amelyeket szeretne megtartani, hiszen az egymásra utalt apparátusok csak közös munkával képesek eredményt elérni – szögezte le Dukai Tibor.