A „Bözsi” zongoristája az angyalok közé költözött

– Lacit szinte mindenki ismerte a megyéből. Az átutazók gyakran betértek egy kávéra a „Bözsi”, vagyis Erzsébet presszóba, ahol találkozhattak Tomózer Lászlóval és élvezhették a zenész kellemes muzsikáját. Ismerte a régebbi nótákat és az újabb slágereket, otthonos volt a dzsessz és az operett világában egyaránt – emlékezett vissza barátjára Lengyel Sándor.

„A negyvenes, ötvenes korosztálytól felfele ki ne emlékezne Csorna meghatározó szórakozóhelyére, a “nagy” utcai Erzsébet presszóra (...). Lehet, hogy még a fiatalabbak is hallották, amikor szüleik, nagyszüleik a legendás csornai bárzongoristáról beszéltek, hiszen alig akadt olyan nagyobb társasági összejövetel, melynek részvevői ne kötöttek volna ki Tomózer László nevével fémjelzett presszóban (...).” Az idézet a Rábaközi Magazin 2012. május 30-i számából való, de ennek a mostani, majdnem hét évvel későbbi írásnak szomorú aktualitása van: elhunyt a csornai zongorista.
Körülbelül tíz évvel ezelőtt alakult Csorna egyszemélyes színháza, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy eleinte jeles prózai, később pedig ismert hazai és külföldi zenei előadók portréját megidézve elevenítse fel azt a kort, amelyben maradandót alkottak művészetükkel. A Lengyel Sándor forgatókönyve alapján készült előadással a budapesti Kispipa éttermet törzshelyéül választó Seress Rezső zeneszerzőre szerettek volna visszaemlékezni. A műsorhoz helyi zongoristát keretestek, és ki lehetett volna más, mint a „csornai Seress Rezső”, vagyis Tomózer László. A Szomorú vasárnap című előadásra az akkor még működő csornai Palota kávéházban került sor.
Lengyel Sándor elmondta: Tomózer László kiválóan játszotta a 60-70-80-as évekbeli olasz slágerek világhírű előadóinak dalait is. Utolsó nagysikerű nyilvános fellépése az „Itália kék ege alatt” című, másfél évvel ezelőtti műsora volt a csornai művelődési ház teraszán. A Pántlika néptáncegyüttes egykori vezetője évtizedek óta ismerte Tomózer Lászlót, akit nemcsak zenészként, műsorainak kiváló közreműködőjeként, hanem emberileg is sokra tartott.