Agrárorientált térség a miénk

Hutflesz Mihály szerint mérföldkőnek számít, hogy szakítva az eredeti környezettel, idén újszerű módon szemléltették az egyszerű szántóvető emberek küzdelmes mindennapjait, és a népi kultúrát.  Nagyon sokan látták a rábaközi parasztház installációját, valamint az itthonról vitt egyéb értékeinket. A rábaközi perec 2011-ben elnyerte a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyet, s idén Csepregi Istvánné, a hagyományos tájjelegű étel készítője szinten átvehette a minősítő oklevelet. A Rábaközre szintén jellemzőek az egyéb biotermékek, mint a Mihályiban termesztett gyümölcsökből előállított alma-, bodza, és szilvalevek. A Cserpes Sajtműhely természetes anyagokból gyártott árucikkei országosan ismertek, a Kapusprint Kft. sajátos ízvilágú élelmiszereivel pedig a húságazatot képviselte. A rendezvények állandó szereplője a babóti Lajtos Imre, aki méhészetéből hozza el a kiállításokra minőségi termékeit. Az Ambrózia Pékség speciális portékái szintén a Rábaköz hírnevét öregbítik.
A Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szövetkezet nagytételben forgalmazza árucikkeit, ami mögött több száz fős termelői szerveződés áll. Budai Viktória beledi fazekas kellékei nem feltétlenül az élelmiszeriparhoz tartoznak, de ugyan úgy a Rábaköz jeles termékei, mint ahogy Ángyán Csilla népi iparművész színvonalas kerámiái. A beledi hímzők aktív szerepet vállalnak a rábaközi mintakincs fennmaradásáért, ezért a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület   hosszútávon szeretné támogatni tevékenységükkel. Az egyesület alelnöke megemlítette a höveji csipkét, mely szintén hozzátartozik a Rábaköz egyedi arculatához.  Több évtizedes múltra visszatekintő hagyományt elevenítenek fel a kapuvári népviseletes babák, ezért a rendezők minden alkalommal a szemlélők elé tárják e színpompás termékeket. Bezovics Judit zöldségszobrász alkotásai szintén nagyon népszerűek, s ráadásul nem csak szépek, hanem ízletesek.

A Csornán székelő premontrei rend újabb színfoltja a tájegység turizmusának, mert nem csupán vallási, szakrális értelemben hívják fel magukra, és ezáltal a térségre a figyelmet, hanem a termékfejlesztésbe  és az épített örökség megóvásába is bekapcsolódtak.  A vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület néhány tagja is fellépett a mezőgazdasági kiállításon.
Kapuvár polgármestere erkölcsi kötelességnek tekinti a rendezvényen való részvételt. A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület már két évvel ezelőtt OMÉK-díjas lett, ami arra sarkallja a rábaközi településeket, hogy  éljenek a bizonyítási lehetőséggel. Ilyen alkalom, hogy idén önálló standdal léptek fel a vásárközpontban, ugyanis eddig a nyugat-dunántúli  pavilonban kaptak helyet. – Ezt a lehetőséget kinőttük, mert a Rábaköz felkészült arra, hogy megmutassa önálló arculatát – tette hozzá Hámori György, aki szerint egyre többen felismerik, hogy nincs párja a vidéken termelt, természetes alapanyagokból készült ételeknek.
Öt évvel ezelőtt még csodabogaraknak tekintették a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesületet, mert rengeteg erőfeszítést tettek a környék fejlesztése érdekében, de partnereik mára elfogadták elképzeléseiket: együtt tudnak nagyok lenni! Az eredmények megerősítik a résztvevőket, de még nagyon sok munka van előttük – mondta Kapuvár vezetője. Törekvésük nem ismer határt: a bécsi után bemutatkozhattak a prágai és a pozsonyi nagykövetségen, így Európa is tud már rólunk.