Dr. Kiss Gerda annak idején a teljes biztonságot nyújtó, ismert környezet helyett inkább a távolabbi, de innovatív, fejlődési lehetőséggel kecsegtető munkahelyet választotta. A hódmezővásárhelyi származású beledi állatorvos munkahelyén az ágazat fő fókuszát a tejtermelés adja, hiszen naponta több mint egy kamionnyi tejet állítanak elő.
A következő felsorolás meglehetősen szerteágazó, ugyanakkor a megállapítások összefüggnek egymással, és a szálak egy személyhez futnak össze, aki nem más, mint dr. Kiss Gerda. A fiatal hölgy az Extra Tej Tejtermelő Kft. szarvasmarha telephelyének, valamint a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-hez tartozó miklósmajori tehenészetnek az állatorvosa, aki az Állatorvostudományi Egyetem Állathigiéniai Tanszékén nem mellesleg épp a PhD fokozat megszerzésével van elfoglalva. Ezenkívül az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói számára a csoportos mobil klinikai, valamint állattenyésztéssel és takarmányozással kapcsolatos gyakorlati foglalkozásokat vezeti, továbbá többhetes haszonállat tartó telepi, illetve orvoslási gyakorlatot is folytat az egyetemistáknak. Mindezek mellett munkahelyén keresztül kapcsolatban állnak a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskolával, ahonnét szintén fogadnak nyári gyakorlatra egy-egy diákot.
Dr. Kiss Gerda a csapatmunkában hisz, továbbá abban, hogy a mind több és több tudással, valamint a tapasztalatok megosztásával lehet előrejutni. Szegedi gimnáziumi évei után elvégezte a budapesti Állatorvostudományi Egyetemet, ahol 2017-ben szerezte meg diplomáját. Felsőoktatási tanulmányait követően a beledi Extra Tej Tejtermelő Kft.-nél helyezkedett el, ahova az egyetem befejezése előtt egy évvel ígérkezett el. Hogy történt mindez? A szakdolgozat készítés miatt a nagyszentjánosi szarvasmarhatelep mellett élt hat hónapon keresztül és a céggel kapcsolatban álló egyik üzletkötő ajánlotta neki a nyugdíjazás miatt nemsokára megüresedő álláshelyet.
– Eljöttem ide, körbenéztem és nem is nagyon hittem el, hogy van ilyen színvonalú telep az országban – mesélte az állatorvos, akinek onnantól kezdve egyértelművé vált, hogy érdekli a dolog, pedig nem akármilyen ajánlatot utasított el: édesapja egykori évfolyamtársa volt a telepvezető azon a Békés megyei telepen, ahol ismerős közegben, közel a családjához dolgozhatott volna.
Az 1050-1060-as Holstein-fríz állománnyal rendelkező beledi telepen a szaporulattal együtt több mint 2000 állattal foglalkoznak. A tejtermelés mellett évente 50-60 bikát hizlalnak vágásra. Náluk a munka elosztása szakterületenként történik, így például a borjakkal főleg akkor foglalkozik, ha komolyabb betegség üti fel a fejét a növendékek között, míg más területek esetében a teljes koordinálás az ő kezében van (pl. lábvég ápolás). Riportalanyunkat elsősorban a tőgyegészségügy érdekli, ezenbelül a preventív jellegű beavatkozások, az antibiotikum használatának csökkentése, de feladataihoz tartoznak a vakcinázási programok, vérvételek és műtétek is.
Igazi kihívás a szakember számára, hogy megtalálja a tőgy egészségi állapotát mutató minél alacsonyabb szomatikus sejtszám és a minél nagyobb mennyiségű értékesített tej kényes egyensúlyát, ám minél több állatot vonnak gyógykezelés alá, annál kevesebb tej kerülhet a tejüzembe. A beledi telepen 36-37 ezer kilogrammnyi tejjel számolnak naponta, a csúcstartó tejelők pedig 70 litert is adnak egy nap alatt. Az állatorvos szerint egyes szarvasmarhák génállománya teszi lehetővé ezt a szép teljesítményt, az embernek mindössze annyi a dolga, hogy precíz napirend szerint gondoskodjon az igényeiről. Az állat meghálálja a gondoskodást, ezért szociális szükségleteire is odafigyelnek: szabadon mászkálhat az istállóban, akkor megy el inni és enni, amikor csak szeretne, sőt még a hátsóját is megvakartathatja az automata kefével. Ha a párosujjú patás úri kedve úgy hozza, akkor lefekszik és kérődzéssel folytatja a napot.
Sokféle fajhoz tartozó páciens is megfordult már a beledi állatorvosi rendelőben: A márciusban alakult beledi Kharisz-Vet Kft.-t, ahogy a neve is mutatja (latin kharisz=grácia) kizárólag hölgyek alkotják: az alapító dr. Kiss Gerda, Varga Angéla és három frissen végzett állatorvosnő. Ők Nyíregyházáról, Miskolcról és Délegyházáról költöztek a rábaközi településre. A beledi Varga Angélát főleg a kutyakedvelők ismerték eddig, de mint végzett közgazdász segíti a kft. tagokat a számlák világában való eligazodásban.
A beledi állatorvosi praxis ügyfélköre meglehetősen változatos, hiszen láttak már el teknősbékát és nyulat is. A doktornők különféle területekre specializálódtak: egyikük a lovakkal foglalkozik, ketten inkább a kisállatok szakértői, amibe beletartoznak a kutyák és a macskák, valamint az egzotikus fajok képviselői is, dr. Kiss Gerda pedig a haszonállatokat, mint a szarvarmarhát és a sertést gyógyítja.
A gazdik minden tekintetben ki lesznek szolgálva, mert hamarosan nyílik a beledi állatpatika, ahol a gyógyszereken kívül az állateledelt és a felszerelést is be lehet majd szerezni.
– Nem akarok mindenhez érteni, ezért azt szerettem volna, ha olyanok vesznek körül, akik mást tudnak, mint én. Így leszünk képesek egy csapatként működni, illetve a tapasztalatok megosztása által is tanulunk egymástól – fogalmazott a praxisvezető.
Egyre több fórumon szóba kerül, hogy milyen extrém esetek alakulnak ki az iskolai közösségekben.
A Soproni Szakképzési Centrum Berg Gusztáv Szakképző Iskola keresztféléves képzést indít 2025 márciusától felnőttek számára.
Egyre több fórumon szóba kerül, hogy milyen extrém esetek alakulnak ki az iskolai közösségekben.
Gyertyaszentelő ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskolában.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István.
A Kisalföldi ASzC Csukás Zoltán Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola idén is a mezőgazdasági és erdészeti, valamint a gépészeti ágazatban kínál továbbtanulási lehetőséget a nyolcadikos diákoknak.