Az Andaui híddal kapcsolatban mindenki 1956-ra gondol, ugyanis a forradalom és szabadságharc leverése után nagyon sokat ezt az útvonalat választva menekültek el az országból – mondta a történész a kapuvári „Megyerikum”-ról.
A feljegyzések szerint a környéken élő gazdák a Hanság-főcsatorna feletti átkelésre használták a hidat a II. világháború előtt. Az 1947/1948-as kitelepítéskor a németek a Kapuvártól 15 kilométerre, észak-keleti irányban található hídon keresztül hagyták el Magyarországot, illetve 1956-ban is nagyon sokan ebben az irányban menekültek Ausztriába, ahol határtalan lehetőségek nyíltak előttük, és a szabad világban találták magukat.
– 1956-ban több mint 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, és a menekülők többsége ezt a hansági útvonalat választotta. Az osztrák filmhíradók beszámolója szerint volt olyan nap, amikor 10 ezer ember ment át a hídon Ausztriába. A szovjetek is észlelték ezt a nyitott „folyosót”, ezért két alkalommal is felrobbantották a hidat. 1956. november 15-16-a körül, majd november 21-én ismét robbantottak, így elzárták az utat a menekülők elöl – mesélte Pavlóczki Béla. A történelemtanár kiemelte: Egy mosontarcsai öreg fafaragó művész vette fel a gondolatot, és a rendszerváltás után vált nemzeti emlékhellyé a ’90-es években elkészült mai híd, mert akkor már szabadon emlékezhettek 1956-ról. A környező önkormányzatok minden évben felkeresik a hidat, hogy megemlékezzenek a történelmi eseményekről.
Pavlóczki Béla, a Csukás iskola egykori kollégiumi nevelőjeként kollégáival – Bognár Tamással és Kovács Lászlóval – a kollégisták számára szerveztek több alkalommal kerékpártúrát, aminek egyik fontos állomása az Andaui híd megtekintése volt.
– Ott helyben ismertettük meg a gyerekeket a 7 méret hosszú és 2 méter széles híd jelentőségével. Az itt élő magyaroknak nemcsak az 1956-ra való megemlékezés kapcsán jelent sokat a híd, hanem a hansági táj szépségében is gyönyörködhetnek az utazás során. Aki érdeklődik a szabadságharc leverését követő események után, ajánlanám nekik Balsay Endre – Varga András a Menekülés a hazából című kiadványát, melyben a szerzők nagyon jól összefoglalták, hogy mi történt a Hanság ezen részén.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.