Apáról fiúra száll a hagyomány

Az első alkalommal megrendezett fazekas-találkozó ötlete szinte a helyeik lábai előtt hevert, hiszen családjával a falu végén éldegél Völcsey Lajos, akinek felmenői több generációra visszavezethetően, évszázadok óta Dör meghatározó lakói. A férfiágon öröklődő kézműveseknek köszönhetően él és virul a rábaközi fazekasság, mely a környék legfőbb kultúrkincse.
Ifj. Völcsey Lajos több mint húsz esztendeje választotta a kézművességet. Míg kortársai a homokban játszadoztak, ő a műhelyben figyelte a szakavatott mozdulatokat. A mesterség annyira megtetszett neki, hogy nem volt kérdés: folytatva a családi hagyományt, belőle is  fazekas lesz. A mester kameránk előtt mutatta be, hogy miként kel életre a nyers, formátlan agyag, és válik belőle szép dísz-, esetenként használati tárgy. A  kéz késztetésére a vízzel kezelt képlékeny anyag a korong közepére kerül, és a megmunkálandó masszaszerű tömeg egyre inkább alakot ölt. A különböző vastagságú csíkok és vonalak könnyedén felkerültek a készülő tálra, amit a fazekas fakéses karcolásos módszerrel  díszített tovább. A korongról leválasztott tálka megkezdhette önálló életét, a rajta látható hagyományos rábaközi minta pedig a száradás után nyerte el végső rendeltetését.

A restaurátorként dolgozó Hegedüs Mihályné 1994-ben sajátította el döri mesterénél a kézműves alapokat, így a győri Kovács Margit iskolába már  biztos tudás birtokában felvételizett. Érettségi után helyezkedett el a Xántus János Múzeumba, s mellette otthon gyakorolja a fazekas mesterséget. A Csornán élő hölgy alkotásaival a falunapokon, valamint kézműves táborokon jelenik meg, és tudományát a gyerekeknek is szívesen megtanítja.

Ángyán Csilla népi iparművészt a nagyközönségnek nem kell bemutatni, hiszen 1989 óta foglalkozik a mesterséggel. Az alapokat Völcsey József csornai műhelyében leste el, önálló műhelyét pedig 1994-ben nyitotta meg. A háromgyermekes anyuka lassan negyedszázada szinte megszakítás nélkül látja el hivatását, amit csak a kicsikkel való foglalatosság miatt szüneteltetett. A fazekas legutóbb a Budai Várban állította ki termékeit, azt követően pedig egy répcelaki bemutatkozás várja.

Beküldés dátuma: 2013. 08. 14.

• Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron

  Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.

• Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron

  Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.

• Nagy emberek a múltból - Soós Géza mezőgazdászi és közéleti tevékenysége

  A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.

• A bátor márciusi ifjakra emlékeztek Beleden

  1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.

• Tisztelgés a márciusi hősök emléke előtt

  Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.

• Sopron vármegyei nemzetőr csákó a Csornai Múzeumban

  A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.