A hivatások közül az utóbbinak van nagyobb jelentősége történetünk indítása szempontjából, ugyanis Szakács Gábor több mint tizenkét esztendőn át kalauzolta a turistákat. A háttérinformációk nemcsak a számukra ismeretlen helyen tartózkodó utazókat, de az eligazodásban segítő vezetőjüket is érdekelte. Így harminc évvel ezelőttre tehető az a dátum, amikor beszélgetőpartnerünkben először csillant fel a vágy, hogy még jobban megismerje a jobbról balra haladó, karcolt jelek titkát; a kutató felesége, Friedrich Klára pedig gyermekkora óta hódol e szenvedélynek. A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapító-vezetője kezdeményezésére indult, és egyre szélesebb körben megrendezett Kárpát-medencei rovásírásverseny azt a célt szolgálja, hogy minél többet tudjon az eljövendő nemzedék ősi kulturális örökségünkről.
- Magyarországon hivatalosan a rovásírással nem foglalkozik senki - jegyezte meg az interjúalany, majd hozzátette: önképzéssel, és a témával foglalkozó példaképek munkásságának minél alaposabb megismerésével, valamint Kárpát-medencei kutatással tesznek szert előadásaik és könyveik háttéranyagára. - A hivatalos álláspont megpróbálja a rovásírásunkat - mint ahogy a beszédünket, a latin írásunkat és a műveltségünket - más népektől származtatni, mint ahogy ez nem igaz - fogalmazott Szakács Gábor. A kutató szerint a rovásírásnak nemcsak múltja, de jövője is van, amit először a Kárpát-medencei versenyen résztvevők száma alapján határozott meg: egyre nő az érdeklődés, így évente ezer diák nevez be a megmérettetésre. Az előkészítő fordulók után kb.száz-százhúsz fiatal jut be a budapesti döntőre. Az iskolák nyitottak a kezdeményezésre, ezért sok helyen szakköröket indítanak, de hogy mennyire élő a rovásírás, arra a szakkönyvek fogyásából is lehet következtetni.
A finnugor nyelvrokonságot cáfoló Szakács Gábor jelenlegi legfontosabb feladatnak érzi, hogy a tudományos álláspont végre kikeveredjen abból a zsákutcából, mely a türk írásrendszerrel azonosítja a rovásjeleket. Amennyiben a hivatalos szaktekintélyek is elfogadják, hogy a “rovásírás a magyar világörökség része”, a kutató azt sem tartja kizártnak, hogy a szakkörként működő, egyes tankönyvekben megjelenő betűvetés az alaptanterv része legyen.
Beküldés dátuma: 2010. 11. 10.
-
A Csukásban végzett fiatalok keresettek a munkaerőpiacon
A csornai Csukás végzős tanulóinak nem kell azon aggódniuk, hogy hol fognak elhelyezkedni, mert mire befejezik az iskolát, már mindenkinek van munkahelye, sőt a cégek és vállalkozások folyamatosan keresik a jól képzett, kezdő szakembereket.
-
A Csukásban végzett fiatalok keresettek a munkaerőpiacon
A csornai Csukás végzős tanulóinak nem kell azon aggódniuk, hogy hol fognak elhelyezkedni, mert mire befejezik az iskolát, már mindenkinek van munkahelye, sőt a cégek és vállalkozások folyamatosan keresik a jól képzett, kezdő szakembereket.
-
Felhőtlen gyermeknapi szórakozás Beleden
– Nagyon jó érzés volt, amikor az intézmény előtti terület megtelt emberekkel, gyerekekkel, akik vidáman szórakoztak – mondta Rácz Árpádné Beledi Egyesített Szociális Központ idei gyermeknapjáról, amit eredetileg a pünkösdi fesztivállal egy időben szerettek volna megtartani, de a zsúfoltság, a programok torlódása miatt előrehozták egy héttel.
-
20 éve alakult a kapuvári néptánciskola
Csitei Gábor büszkén beszélt arról, hogy több olyan tapasztalt táncosuk van, aki öt-hat éves korában kezdte náluk a néptánctanulást és azóta is a felnőtt csapatot erősíti.
-
Biztonságos közlekedés Beled felújított útjain és a korszerű kerékpárutakon
Ha elkészül valahol az úttest és kerékpárút, a helyzet is úgy kívánja, hogy a járdát is rendbe tegyék – nyilatkozta Major Jenő a Rábaközi Televíziónak.
-
Harmincadik jubileumához közeledik a Beledi Delta Testépítő Klub
A Beledi Delta Testépítő Klub tagsága egyfajta íratlan szabályként fogalmazta meg, hogy már az elejétől fogva régi ismerősként fogadják a hozzájuk betérő sportolókat, legyen az teljesen kezdő vagy profi.
